Visszaszorulóban a hosszú távú öngondoskodás

Az idei év első három hónapjában 242,1 milliárd forintnyi díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, amely mindössze 2,2 százalékos, a pénzromlás üteménél kisebb mértékű növekedést jelent az egy évvel korábbi, hasonló időszakban elért, 236,9 milliárd forinthoz képest. Míg a kezelt szerződések száma 11 millió darabra csökkent, a teljes várható éves díjbevételt előre jelző mérőszám, a „záró állománydíj” mértéke 3 százalékkal, 631,4 milliárd forintra esett vissza.

„A díjbevételben és az állománydíjban mutatkozó eltérő tendenciát az magyarázza, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott az éves díjfizetésű konstrukciók jelentős térnyerése a hazai piacon. Ennek kedvező hatása van a fedezetek folyamatos fenntartására, ugyanakkor növeli a díjbevételek alakulásának szezonalitását. A következő negyedévekben ugyanis ezek a szerződések további díjbevételt már nem generálnak – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Visszaszorulóban a hosszú távú öngondoskodás

Az idei első negyedévben a díjbevétel 49,1 százaléka, 118,9 milliárd forint különféle típusú életbiztosítási szerződésekre folyt be, ami 4,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, hasonló időszaki 114,1 milliárd forintoz képest. Jelentősen, mintegy 130 ezerrel csökkent viszont a folyamatos díjú életbiztosítási szerződések darabszáma – az ebből a szegmensből származó díjbevétel-csökkenés elérte a 10 milliárd forintot -, amiben feltételezhetően az is szerepet játszik, hogy a devizahitelek végtörlesztése miatt az ügyfelek hosszú távú megtakarításaikhoz is hozzányúltak.

Ezzel szemben egy év alatt 43,6-ről 52,3 milliárd forintra ugrott meg az egyszeri és eseti díjas díjbevétel, ami a negyedév végén a teljes életbiztosítási díj 44 százalékát adta. „Ez kedvezőtlen tendenciaként értékelhető, mivel a valóban hosszú távú öngondoskodást a jelenleg visszaszorulni látszó folyamatos díjas termékek jelentik” – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletág  díjbevétele 2012 első negyedévében 123,2 milliárd forintot tett ki, 0,3 százalékkal haladva meg az előző év hasonló időszaki 122,8 milliárd forintot. Ha azonban kiszűrjük az éves gyakoriságú díjfizetés már korábban említett hatását, a visszaesés mértéke 5,1 százalékos.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 35,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek az elmúlt negyedévben. Ebben a szegmensben terjed leginkább az éves díjfizetés: 2012-ben a szerződéseknek már csaknem negyven százaléka éves díjfizetéses konstrukció.

A casco már nem nyújt akkora védelmet

Kedvezőtlen jelenség, hogy a negyedéves, 20 milliárd forintos casco-díjbevétel 4,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, állománydíjban pedig ennél jóval magasabb, 11,8 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szerződések száma emelkedett. A látszólagos ellentmondást az előző kgfb-kampányban is sikeresen szereplő, kedvezményes áru, éves díjfizetésű, csökkentett szolgáltatású casco-termékek folyamatos terjedése magyarázza. „Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a casco-piac egyre látványosabban a sokkal kisebb biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába mozdul el, a biztosítási adó várható bevezetése pedig – melynek kulcsa éppen gépjármű-biztosítások területén a legmagasabb – ezt a tendenciát várhatóan még tovább fogja erősíteni – mutatott rá a MABISZ főtitkára.