Ahol sok pénz forog és sok ember, általában sok a csaló is, úgy látszik, az Airbnb-n sincs ez másként. Eleve nem árt gyanút fogni, ha gyanúsan olcsó egy az ajánlat (centrumban, mégis külvárosi árakon), a csalók esetleg annyira fifikásak, hogy ehhez valami hihető magyarázatot is kitalálnak. Például rosszak a matracrugók, azért ilyen olcsó, vagy néha macska koszol a lakásban. Aztán a csalók kellemetlen helyzetbe vagy időzavarba igyekeznek hozni az utazót, így nem árt itt is tartalékokkal, ráhagyásokkal nekiindulni a nyaralásnak.
A The Huftington Post olyan esetekről számol be, amikor Airbnb oldala helyett egy ahhoz nagyon hasonló oldalra irányítanak, természetesen a pénzed sem oda megy, ahová kellene. Az átirányítás a valódi Airbnb szálláshirdetései alapján történik, az ott elhelyezett e-mail-címre írva, a válaszlevelet használva jutottak rossz helyre a felhasználók. (Hasonló módszereket sok más webes szolgáltatás, bankolás, vásárlás esetén használnak a csalók, mindig érdemes figyelni arra, hol járunk valójában.)
Sohase utalj
Egy másik módszer során nem irányítják ugyan másik oldalra a turistát, de hivatalosnak látszó e-mailben kérik a pénz átutalását valamely bankszámlára. Az Airbnb persze nem vállal felelősséget a rendszerén kívüli fizetésekért, sőt külön felhívja az ilyen jellegű csalásokra a figyelmet. (Magyar nyelvű leírás itt.) „Sohase fizess az Airbnb-ért átutalással, az mindig csalás” – írja erről a Gizmodo.com is, miközben rengeteg esetet felsorol.
Egészen ártatlannak és legálisnak tűnő esetek is vannak. Az Airbnb-n kiválasztottad és lefoglaltad a szállást, a bankod zárolta a kártyaszámládon a díjakat. Aztán a vendéglátótól jön egy üzenet, hogy „ó, hát visszajött a főbérlő/albérlő/nagymamám, és összedőlt a konyha, sajnos le kell mondanom, bocsi, remélem nagyon szép szállást találtok majd magatoknak, puszi”.
Ha lemondod, vesztesz, ha nem, akkor is?
Remek, hát foglaljunk egy másik szállást, de mi van a zárolt pénzzel? Ha valaki nem figyel oda és van pénz a számláján, esetleg odáig is juthat, hogy mégis levonják tőle, ha egyik fél sem törli a foglalást. Ha viszont a vendég mondja le, akkor az Airbnb díja egyáltalán nem jár vissza, a szálláskiadónak járó díjnak meg csak egy része (szállásadótól függ, de „szigorú” visszatérítés esetén pl. csak 50 százaléka, és függ a lemondás időpontjától is).
Tehát a játék lényege, hogy ha a járatlan ügyfél véletlenül vagy a vendéglátó biztatására önként visszamondja a szállást, a pénze egy részét, jellemzően felét akkor is megkapja a szállásadó. Ilyenkor meg kell kérni a szálláskiadót, hogy ugyan már akkor hivatalosan is mondja vissza a foglalást. Csalásra utal, ha erre az a hazug válasz érkezik, hogy „neked kell törölnöd a foglalást, és akkor visszakapod”, mert ilyenkor ugrik az említett kaució.
Nem éppen egy last minute
Ha a szállásadó nem hajlandó sztornírozni, akkor az Airbnb segítő rendszerében van egy erre szolgáló menüpont, és a kiadó kap egy felszólítást, hogy mondja vissza a foglalást, amire van 48 órája. Utána visszakaphatjuk a pénzünket, de ha kevés az időnk, és nincs több pénzünk eközben másik szállást foglalni, akkor ezzel együtt is eléggé nagy bajba kerülhetünk. Úgy látszik, kockázatos az Airbnb-rendszerrel „last minute”-jelleggel utakat foglalni.
Rongálások és lopások
Valaki nagyon berághatott egyszer az Airbnb-re, ezért egy külön oldalt is létrehozott az azzal kapcsolatos panaszok, „cenzúrázatlan beszámolók” közzétételére. Az egyik, július 17-i történet szerint például valakit távozása után a vendéglátó megvádolt különböző berendezési tárgyak tönkretételével és eltulajdonításával, és 1000 kanadai dollárt követelt tőle. Állításuk szerint bizonyították, hogy hazudott, az Airbnb hosszas vita után mégis kifizettette velük a követelt összeg felét. Másutt arról panaszkodnak, hogy meglopták őket a szálláson, és sem az Airbnb, sem a szállásadó nem segített.
Ugyanezen oldal kezdőlapján egyébként angolul azt is felsorolják, egyes helyzetekben, például a lakók által okozott károk esetén mennyire kiszolgáltatott a szállásadó, és azt is, mennyire pórul járhat a szállást igénybe vevő utazó, és még sok más problémát.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
