A magyarországi lakáspiacon 2024 vége és az idei első negyedév is nagyon intenzív időszak volt, amelyben több makrogazdasági tényező – a magas foglalkoztatottsági szint, a háztartások nettó pénzügyi vagyonának emelkedése és a reáljövedelmek bővülése – is a kereslet élénkülésének irányába hatott – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) osztályvezetője szerdán.
Az állampapírokból 300 milliárd forint áramlott ingatlanokba
A szakember a jegybank májusi lakáspiaci jelentését ismertette, kiemelve, hogy a vizsgált időszakban átmeneti keresletélénkülést tapasztaltak, amelynek hátterét a hazai lakossági állampapírpiacon felszabaduló források adták – írja az MTI tudósítása. Ennek következtében a lakosság két negyedév alatt csaknem 300 milliárd forintot csoportosított át a lakáspiacra, amelyen belül ez a pluszforrás elsősorban az új lakások piacán csapódott le.
Hozzátette, hogy emellett – idén az első három hónapban – az önkéntes nyugdíjpénztári forrásoknak a kormány által lehetővé tett lakáscélú felhasználása is élénkíthette a piacot. Jelezte ugyanakkor, hogy az érintettek által márciusig igényelt 38 milliárd forintból 17 milliárd forintot már kiutaltak, az összegnek nagyjából a fele viszont a hiteltörlesztéseket finanszírozta.
A kereslettel együtt az árak is kilőttek
Winkler Sándor közölte, az élénk keresletet az is jelzi, hogy a magyar ingatlanpiacon tavaly 153 ezer tranzakció történt, a bővülés pedig idén az első negyedévben is folytatódott: márciusban az ingatlan-adásvételek száma országosan, éves összevetésben 14 százalékkal nőtt. Az élénkülő keresletre példaként említette még, hogy az év első három hónapjában, elsősorban Budapesten, mintegy 18 százalékot ért el azon tranzakciók aránya, ahol licitáltak az ingatlanokra.
Kiemelte, hogy a fokozott kereslet a gyors és dinamikus lakásár-emelkedésben is megmutatkozott: tavaly a negyedik negyedévben országos átlagban 15 százalékos, Budapesten pedig 14,3 százalékos éves lakásár-emelkedést mértek. Ez a tendencia idén is folytatódott: az első negyedévben az előzetes számítások szerint országos átlagban 15 százalék, Budapesten 19,2 százalék lehetett a lakásárak éves növekedési üteme.
Több hitel kell a drágább lakásokra
Winkler Sándor a bankok visszajelzései alapján elmondta, hogy 2025 elején a lakáshitelek iránt is élénkült a kereslet. Idén az év első két hónapjában a kihelyezett lakáshitelek volumene 47 százalékkal, a hitelszerződések száma pedig 9 százalékkal bővült az egy évvel korábbiakhoz képest. Az MNB osztályvezetője úgy vélte, a lakáshitel-volumenben az élénkülés elsősorban a növekvő lakásárak következménye. Példaként említette, hogy a használt lakásokra felvett átlagos hitelösszeg a tavaly februárban mért mintegy 16 millió forintról idén februárban már nagyjából 20 millió forintra emelkedett.
A hitelpiacon belül az otthonteremtési támogatásokról elmondta, hogy tavaly a kihelyezett lakáshitelek egyötöde volt támogatott. Vizsgálták a családtámogatások átalakítását is: a csok végét és a csok plusz bevezetését. Megállapították, hogy 2023-ban még a csok keretében igényelt támogatott hitelek összértéke 177 milliárd forint volt, ez az érték 2024-ben a csok pluszban 295 milliárd forintra nőtt. Ez annak köszönhető, hogy a csok plusszal magasabb hitelösszegek érhetőek el.
A kínálat közben sehol sincs?
Winkler Sándor arra is kitért, hogy tavaly 13 000 új lakást adtak át, ami 29 százalékos csökkenés 2023-hoz képest, a kiadott lakásépítési engedélyekben pedig stagnálást tapasztaltak. Idén azonban már enyhe, 7 százalékos bővülésre számítanak az új lakások átadásában.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
