A fővárosban autózók bosszúságára jó pár hete kerülgethetik a munkagödröket az Erzsébet-híd környékén, ahol éppen a belváros felé tartó új távhővezetéket fektetik le. Az átmeneti kényelmetlenség eredményeként azonban a pesti belváros levegőszennyezettsége bizonyára csökkenni fog – és ez nem csak az életminőséget növeli, de az ingatlanok árát is.
A távfűtés megítélése évtizedeken keresztül nem volt éppen jó, főleg azért, mert a fűtést nehezen lehetett szabályozni. Aztán a kilencvenes évek elején még hirtelen nagyon drágává is vált ez a fűtési módozat, ami miatt aki csak tehette igyekezett megválni a távfűtéses lakásától, főleg, ha az panel volt.
Sokat dobott a panelprogram
Sok mindennek meg kellett változnia ahhoz, hogy a távfűtéses lakások piaci megítélése 180 fokos fordulatot vegyen. A panelkorszerűsítési program keretében sok helyen hőalközpontokat hoztak létre, szigetelték a házak homlokzatát, kicserélték a nyílászárókat, radiátorokat, és megteremtették az egyedi mérés lehetőségét is. Ezzel sokat spóroltak a lakók, és a komfortérzetük is nőtt. A távhőszolgáltatás kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá sorolása versenyképessé tette a távfűtést más fűtési megoldásokkal szemben.
A távfűtéses lakások (zömükben panelek) megítélése a fentiek miatt pozitív fordulatot vett. Ma már kifejezetten keresett és kedvelt lakóingatlan a panel, amelyek drágulása az elmúlt években általában meghaladta az azonos környék téglalakásaiét is.
Ha létezik a fűtési módozatok megítélésének hierarchiája a városokban, akkor annak valahol az alján helyezkednek el a kályhák, ezt követik a gázkonvektorok. A házközponti fűtés már előkelőbb helyen van, de a korábbi rossz élmények, kényelmi és költségszempontok alapján elsősorban a cirkófűtéses lakások helyezkednek el a dobogó legfelső fokán. Melléjük zárkózhat most fel a távhő.
Hatékony?
A különféle ingatlanfejlesztési fórumokon egyre többször esik szó arról, hogy mennyire hatékony a távhőszolgáltatás, különösen azóta, amióta már nem csupán fűtésre, de hűtésre is lehet használni. A hatalmas irodaépületek építésénél már teljesen természetes, hogy a fejlesztők komolyan mérlegelik a távhő használatát, ahogy a több száz lakásos projekteknél is egyre gyakrabban választják ezt a megoldást.
Az újépítésű ingatlanok esetében ma már természetesnek számítanak a különféle digitális megoldások is, így az, hogy az épület hőháztartását távolból, akár okostelefonról is lehet irányítani, illetve hogy a fogyasztók interneten követhetik a fogyasztás alakulását, a hozzá tartozó költségekkel együtt.
Új szempont: a környezetvédelem
„Az ingatlanpiacon megjelent egy új szempont is, amely számottevően növeli az ingatlanok értékét. mégpedig az, hogy milyen környezeti lábnyomot hagy maga után egy ház üzemeltetése. A környezettudatosság, a fenntartható energiaforrások használata nagyon fontos szemponttá vált. A távhő mellett ilyennek számít az ugyancsak egyre elterjedtebb hőszivattyús fűtési megoldás is. A jövőben már egyre inkább csak olyan házak épülhetnek, amelyek nem terhelik hő és égéstermék kibocsátásával a környezetüket” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője
A távfűtés előnye egyebek mellett, hogy helyben nem növeli a légszennyezettséget – sőt, a korszerű erőműveknél kialakított szűrők révén összességében is csökkentik a szennyezőanyag-kibocsátást. Az új, biomassza- valamint hulladékégetésen alapuló hőerőművek belépése után pedig nulla közelébe kerül a levegőbe kibocsájtott szennyező anyagok aránya.
| A Főtáv Kéménymentes belváros programjának részeként az Erzsébet hídon vezetik át a távhőt Budáról Pestre. A beruházás összköltsége csaknem ötmilliárd forint, amit részben uniós támogatásból, részben pedig a Főtáv Zrt. saját forrásaiból finanszíroznak. Az új hálózatra rákapcsolódhatnak majd a nyomvonalon található épületek, közintézmények és üzleti fogyasztók, majd a társasházak számára is elérhető lesz a csatlakozás. |
Jöhetnek a felújítások, megdobja a lakás árát
Budapest belvárosában elsőként a Városházát kötik rá a most kiépülő távfűtési hálózatra. Azoknál a házaknál, amelyekben központi kazán van, minimális költséggel megoldható majd a csatlakozás. Az átállás, már ha ezt választják a lakók, komolyabb költséget csak ott jelent majd, ahol még kályhával fűtenek, így a radiátor- és csőrendszert ki kell építeni az egész házban.
A távfűtési hálózat megjelenése a főváros központjában vélhetően elindítja a fűtési rendszerek rekonstrukciójának folyamatát, amely ugyan évtizedekig is elhúzódhat, de a korszerűsített fűtési rendszerű lakások értéke minden bizonnyal meghaladja majd a ráfordított befektetését.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
