Hogy védjük meg az otthonunkat a betörőktől? 2. rész: panellakás

A cikk első részében arról volt szó, hogy mire kell figyelni egy családi ház esetében, most nézzük meg, mi a helyzet a panellakásokkal? A panellakásokba általában két védelmi rendszeren át vezet az út. Elsőként a kóddal védett bejárati kapu, a folyosók ajtói, esetleges folyosórácsok, majd az egyes lakások ajtói és zárrendszerei állják el egy behatoló útját – általában kevés sikerrel.

A kapukód és bejárati ajtó

A panelházaknál szinte mindenhol használnak kapukódot, azonban ez valódi védelmet csak akkor jelent, ha a kódot kizárólag a lakók használják, és nem adják meg idegeneknek, így a postás, az óraleolvasók vagy éppen egy felújítás esetén a lakásban dolgozó szakemberek sem ismerik. A lakásbiztosítás szempontjából egyébként a bejárati kapu, kapukód használata nem releváns, a lakás közvetlen védelme számít.

Máig gyakran tapasztalható, hogy ugyanaz az ajtó és zárrendszer védi a panellakások bejáratát, amit akár évtizedekkel korábban, a ház felépültekor szereltek be. Sajnos azonban a régi típusú zárak – pl. régi soproni tollas kulcsos zárszerkezet –, illetve a kilincset és a zárat körülölelő lemezcímkék kivitele sok esetben már nem felel meg a mai védelmi előírásoknak. Hengerzár alkalmazása esetén kiemelten fontos, hogy ne emelkedjen ki a betét a lemezcímke síkjából az ajtó külső oldalán. Ha kiemelkedik, akkor a hengerzár pl. egy fogóval, vagy egy erre a célra készített célszerszámmal megfogható és eltörhető.

Sajnos azonban az sem elég, ha a zárbetét nem emelkedik ki a címke síkjából, fontos, hogy az ajtón átmenő csavarokkal rögzítsék azt, hiszen enélkül leszerelhető a védőcímke az ajtó külső síkjáról, és a betörő könnyedén hozzáférhet a zárbetéthez. Természetesen a heverderzárak esetében is a fenti követelmények megtartása a legfontosabb. 

Gyakori, hogy hiába van több zár is az ajtón, nem használják mindegyiket, sőt általában éppen akkor, amikor  a betörés történik, csak a leggyengébb zár van bezárva, ami nem felel meg az előírásoknak – mondta Cser Palkovics Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító kárszakértője. Mindig ügyelni kell rá, hogy az összes zárat zárjuk be, amikor elhagyjuk a lakást, azon a pár másodpercen már ne spóroljunk, bármennyire is sietünk.

Se bukóra nyitva hagyott ablak, se kamurács

A másik lehetséges behatolási pont a nyitott folyosós társasházak esetében a folyosóra néző ablak. Gyakori tévhit, hogy a kisablakot nyugodtan nyitva hagyhatjuk bukóra állítva, de ez két szempontból is veszélyes. Egyrészt a bukóra nyitott ablak rögzítője kiakasztható, majd egyszerűen beengedhető az ablakszárny, és egy betörő könnyen bemászhat az ablakon. Másrészt, már ha csak bukóra is nyitva van a folyosóra néző ablak, a lakás nem minősül lezártnak, azaz szinte biztosan nem felel meg a biztosítási feltételekben meghatározott kritériumoknak – mondta a  szakértő.
Kiegészíti az ablakok védelmét, ha rácsot szereltetünk fel, de ebben az esetben is figyelembe kell venni azokat a kritériumokat, amelyek a lakásbiztosítási szerződésben a rácsokra vonatkoznak. Először is, a rácsnak erős, kellően vastag és ellenálló anyagból kell készülnie, amit nem lehet egyszerűen kifeszíteni, másrészről a felszerelés módja is nagyon fontos – ezek azok a követelmények, melyeket a lakásbiztosítási feltételek részletesen leírnak.

Ha a rácsot csak kis csavarokkal, kevés ponton erősítették az ablakkerethez, úgy egy behatoló egyszerűen lecsavarozza, és leemeli, vagy ha a barbár megoldást választja, akkor letépi a rácsot – magyarázza Borsós István, betörésvédelmi szakértő. Szintén fontos a több ponton való rögzítés, ugyanis enélkül  könnyen eltávolítható a rács.

Mit lehet tenni, ha fenti kritériumoknak nem felel meg a lakás védelme?

Mindenképpen érdemes szakértőt hívni, és kikérni a tanácsát. Ha az előírásoknak nem felelnek meg a védelmi berendezéseink, akkor nem csupán azt kockáztatjuk, hogy bármikor kirabolhatnak minket, hanem azt is, hogy ebben az esetben a biztosítónk sem tud segíteni majd az anyagi károk megtérítésében.