A K&H ifjúsági indexe alapján nem túl bizakodóak a korai leszakadást illetően a magyar fiatalok: a 19-29 éves lakással nem rendelkező korosztály harmada arra számít, hogy 30 évesen tudnak majd először saját lakásba költözni. A fiatalabbak optimistábbak: a 19-25 évesek úgy érzik, 27 éves korukra tudják majd ezt megvalósítani, míg a 26-29 éves korosztálynál a határidő már kitolódik, ők 34 éves koruk környékén látják reálisnak a saját lakást. Azok közül, akik már rendelkeznek saját ingatlannal, a legtöbben (43 százalék) 21 és 25 éves kora között jutott lakáshoz, ezt közölte K&H a Privátbankár.hu-val.
Aki nem marad, az kertre és nyugalomra vágyik
A felmérés szerint a budapesti fiatalok nem igazán szeretnének vidékre költözni, maximum a külvárosig lennének hajlandóak menni. Vidéki házat a fővárosi fiatalok mindössze 12 százaléka szeretne. A még tanuló fiatalok körében pedig az átlag feletti arányban vonzóak a kisebb társasházi lakások: 24 százalékuk választaná ezt a lakásmegoldást.
Továbbra is dédelgetett álom egy kertes ház a külvárosban, a fiatalok 36 százaléka ilyenbe költözne, ha tehetné, ennek aránya azonban csökkent tavaly óta – akkor még a fiatalok 42 százaléka tervezett kerttel. 29 százalékuk vidéki kertes házban élne a legszívesebben, a kisebb társasházi lakás 10 százalékuknak tetszene, míg 13-13 százalékuk pedig belvárosi vagy lakóparki lakást szeretne. A lakóparkok népszerűsége a fiatalok körében azonban 2016-hoz képest nőtt: 8-ról 13 százalékra.
Mennének, de miből?
A fiatalok ötöde - 22 százaléka – tervezi a lakásvásárlást a következő 3 évben, ami az eddigi legmagasabb arány. A vásárlást tervezők 22 százaléka ezt saját erőből oldaná meg, a többségnek - 57 százalékuknak - ugyanakkor legalább fele arányban hitelre lesz szüksége. Ez pedig a legmagasabb arány az index ötéves történetében.
A Fundamenta saját felmérése szerint ugyanakkor a szülők sem hagyják teljesen magukra a fiatalságot: 2015 óta összesen 250 milliárd forint gyűlt össze az alapkezelő által kezelt lakástakarékokban. Emellett évről-évre növekszik a 14 év alatti kedvezményezettek száma is, ami azt mutatja, hogy a szülők egyre korábban és tudatosabban készülnek a következő generáció otthonteremtésére.
|
Örökké a szülők nyakán - miért nem költöznek el otthonról a magyar fiatalok? Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a 18-34 év közötti, dolgozó fiatalok 43,9%-a lakik egy háztartásban szüleivel. Az okok szerteágazók: egyesek anyagi, mások érzelmi indokok miatt maradnak szüleikkel. Sokan köztes megoldást választanak: külön lakrészt választanak le, vagy a tetőteret építik be. Kevésbé ismert, de ehhez az állam is nyújt támogatást. A folytatásért kattints ide! >>> |
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
