Kilőttek az árak – hol a legdrágábbak az ingatlanok az agglomerációban?

Egy 172-es autóbusz közlekedik Törökbálint főutcáján (Kép forrása: MTI Fotó, Máthé Zoltán)

Az 1,2 milliós Pest megye családi házainak fajlagos árában nagy különbség van az agglomeráció egyes települései között. Az agglomeráció városaiban értékesített családi házak fajlagos ára 65 ezer és 330 ezer forint között igen széles tartományban szórt.

A legmagasabb árak az agglomeráció északnyugati részén a Budakeszi, a Pilisvörösvári és a Szentendrei járás népszerűbb városaiban fordultak elő, ilyen Budakeszi, Üröm, Solymár és Budakalász. Az említett településeken az árak 290-330 ezer forint/négyzetméter körül vannak, azaz 50-100 ezer forinttal magasabbak, mint a külső pesti kerületekben, ám legalább ennyivel alacsonyabbak, mint a velük szomszédos budai kerületek családi házas városrészeiben. A legalacsonyabb árak az agglomeráció délkeleti részében voltak jellemzőek: Nagykörösön, Kiskunlacházán, Pilisen, Albertirsán lehetett a legolcsóbban családi házhoz jutni, 65-100 ezer forint/négyzetméter áron.

Fontos a közelség

A négyzetméterárakat legerősebben a fővárostól mért távolság befolyásolja. Minél közelebb fekszenek a fővároshoz, annál magasabb fajlagos lakásárak jellemzik a településeket. Földrajzi értelemben az agglomeráció nyugati szektorában a fővárossal határos települések 10-15 kilométerrel közelebb vannak a belvároshoz, mint Budapest keleti oldalával határosak, ami ebből a szempontból helyzeti előny a nyugati szektor javára.

A közúti és közösségi közlekedés használata során mért idők a települések többségében közel azonosak. Ez azzal magyarázható, hogy a vizsgált települések 80 százaléka rendelkezik HÉV vagy vasútállomással, ellenben közvetlen autópálya felhajtóval csupán 40 százaléka, így a legtöbb településen a tömegközlekedés az egyéni közlekedéssel szemben valós alternatívát kínál.

Az Otthon Centrum adatai jól tükrözik ezt az összefüggést: ugyanazon fő közlekedési folyosón kifelé haladva általában csökkenő fajlagos árszint jellemző. Így a főváros nyugati kapujában Budaörs és Biatorbágy átlagárai között bő 30 ezer forint a különbség, az agglomeráció dél-keleti szektorában a 4-es út mentén Vecsés, Monor és Cegléd adatait összevetve 30-40 ezer forintos a csökkenés mértéke, ahogyan távolodunk Budapesttől.

Hasonló tendencia rajzolódik ki északi irányban is, azzal a különbséggel, hogy Vác, illetve Gödöllő már jelentős helyi gazdasági központok, így a köztes településnél némileg magasabb lakásár jellemzi ezeket a városokat, míg a kedvelt észak-nyugati szektorban például Solymár és Pilisvörösvár között ismét igen jelentős árkülönbség mutatkozik a fővároshoz közelebb fekvő település javára.

Dunakeszin, Szigetszentmiklóson és Vácon adták el a legtöbb ingatlant

A legtöbb tranzakció mégsem a legdrágább vagy legjobb közlekedéssel jellemezhető településeken történt. A népességszámra vetítve a legtöbb adás-vételt Dunakeszin, Szigetszentmiklóson és Vácon rögzítették, ahol a budapesti átlagnak megfelelő volt a tranzakciók száma ezer lakosra vetítve, azaz 10 darab. Szintén népszerű volt néhány 1000 főnél kisebb lélekszámú település, ahol esetenként az említett értéknél magasabb fajlagos tranzakciós értékek is előfordultak, például Remeteszőlősön vagy Délegyházán, azaz 10-15 db/1000 lakos. A fővárostól távolabbi településeken elsősorban hétvégi házként, üdülőként vásárolnak és nem költözés céljából. Különösen a Szobi járásban figyelhető meg ez a jelenség, ahol kiemelkedő fajlagos tranzakciós értékek mellett 10-25 db/1000 lakos tartósan vándorlási veszteség jellemző a településekre.

A tranzakciós adatok alapján kevésbé népszerű települések között volt Pilisvörösvár, Törökbálint, Tárnok és a pesti oldalon Tura is, ahol az ezer főre vetített adásvételek száma 3 körüli, vagy annál kisebb volt.