A falusi CSOK 2019 júliusa óta segíti a gyermekes családokat az ingatlanvásárlásban, bővítés, korszerűsítésben több mint kétezer olyan kistelepülésen, ahol az átlagosnál jobban fogy a lakosság. Sikerességére utalnak a Belügyminisztérium adatbázisában fellelhető legfrissebb adatok, melyek szerint, míg az ország lakossága mintegy 0,5 százalékkal fogyott 2021. január 1. és 2022. január 1. között, addig a falusi CSOK-os településeken kevesebb, mint fele ilyen mértékű, 0,2 százalék volt a veszteség. Igaz, ez néhol csak a fogyás lassítására volt elég, míg máshol tényleges lélekszámnövekedés ment végbe. Így vannak olyan korábban kedvezményezett falvak, kisvárosok, amelyek a jogalkotók megítélése szerint 2023-tól már nem szorulnak ilyen segítségre. A helyükre így mások kerültek a preferált települések jelenleg 2.630-as listájára és az eredeti tervektől eltérően két évvel tovább, 2024 végéig lesz igényelhető a falusi CSOK.
2021 különösen sikeres év volt ennek a támogatási formának a történetében. Az ingatlanpiac általános folyamatai is kedveztek neki, ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi:
„Ez volt az az év, amikor az ingatlanvásárlók érdeklődése a magas városi lakásárak miatt általában is a kistelepülések felé fordult. S ehhez jött még a reakció a Covidra, ami miatt sokan igyekeztek ki a városból, minél levegősebb, zöldebb lakókörnyezetet keresve. E két hatás könnyen összefonódott a CSOK kínálta lehetőségekkel.”
Ám e kedvező hullámokat igencsak eltérően tudták kihasználni az egyes preferált települések. Hat vármegyében – Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban, Pesten, Vasban és Veszprémben –, amióta csak létezik a falusi CSOK, pozitív a mérleg, az érintett települések együttes lélekszáma egyre nő. Zala különös kivétel, ott 2020-ban még csökkent a lakosságszám, ám 2021-ben már gyarapodtak 336 polgárral. A további tizenkét vármegyében azonban csak a folytonos fogyás mérséklésére volt elegendő a falusi CSOK keretében nyújtott támogatás. Ám közülük négyben – Baranyában, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Somogyban – az utolsó évben már a korábbi felénél is kisebb lett a népességvesztés tempója.
2021-ben a legnagyobb arányú növekedést, 19 százalékkal a borsodi Nagyhuta érte el, igaz ehhez elég volt 14 új polgár beköltözése. E toplista első 10 helyén (legalább 13 százalékos bővüléssel) jellemzően apró települések állnak, öten Zalából (Ligetfalva, Zalaköveskút, Tilaj, Lendvajakabfa, Szijártóháza), valamint a somogyi Hosszúvíz, a veszprémi Kispirit, a baranyai Tófű és a vasi Nagytilaj. Egy év alatt a legtöbb polgárral, 223-mal (+4 százalék) az egyébként is legnagyobb lélekszámú CSOK-os község, az 5342 lakosú hajdú-bihari Mikepércs gyarapodott.
A kedvezményezett települések között 89-nek van városi rangja. Közülük számos turisztikai szempontból is nevezetes, de ezeknél 2021-ben jellemzően nem bővült számottevően a lakosság. Az 5.207 lakosú Fonyód lélekszáma mindössze 2-vel nőtt 2021-ben, két másik balatoni település pedig szolidan fogyott is: Balatonkenese (2.732, -15), Badacsonytomaj (2.188, -1). A borvidékekre kitekintve, a városok közül Tokaj (3.771, 0) éppen tartotta magát, ezzel szemben Villány (2.213, -24) számottevő veszteséget szenvedett.
Nem lenne meglepetés, ha 2021 maradna a csúcsév a CSOK történetében, ugyanis 2022-ben – bár ezek következményeiről pontos adatokat még nem ismerünk – öbb, a falusi vásárlások ellen ható folyamat is feltűnt a lakáspiacon. Ilyen volt – emlékeztet Valkó Dávid – az is, hogy az év elején a korábbi „kiköltözési hullám” már megfordulni látszott, s jobban nőtt az érdeklődés a városi otthonok iránt. Erre erősített rá a rezsi-aggodalom is, ami nem kedvez a nagyobb, s esetleg régebbi családi házak vásárlásának. Azt, hogy e trendeket mennyire lesz képes ellensúlyozni a falusi CSOK, egyelőre még a szakértő is nyitott kérdésnek látja. Mert egyrészt ezeken a céltelepüléseken valóban eléggé korlátozott az ingatlanválaszték, kevés a jelen állapotában is jó minőségű és olcsón üzemeltethető ház. Ugyanakkor jelenleg a falusi CSOK az egyetlen támogatási forma, amely támogatja a korszerűsítéssel járó munkálatokat, melyek – éppen a rezsi-probléma felértékelődése miatt – különösen sokat növelhetnek egy-egy ingatlan értékén. Így a falusi CSOK-nak most abban is kitüntetett szerepe lehet, hogy ezeken a településeken az eredeti tulajdonosaik korszerűsítsék a házak egy részét.
