A lap egy cikkében Magyarországon tevékenykedő osztrák gazdálkodókat és vállalkozókat szólaltatott meg a zsebszerződések, illetve az azok elleni fellépés körüli vitáról. Ők a lapnak arról számoltak be, hogy megtalálták a számításukat Magyarországon, és úgy vélekedtek, hogy aki jogszerűen szerzett földet, annak nem kell tartania az ingatlan kisajátításától.
"Magyarország még mindig jogállam. Ha valaki jogszerűen szerezte a földjét, akkor nem kell félnie" - mondta Johann Wurzinger, a burgenlandi szőlőtermesztők szövetségének elnöke. Egy másik interjúalany érthetőnek nevezte, ha egy település lakossága kifogásolja, hogy a környéken a földek többsége külföldi kézben van.
A lap egy másik írásában ismertette, hogy 2014-ig külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon, kivéve, ha valaki Magyarországon él és legkevesebb három éve saját nevén mezőgazdasági tevékenységet folytat. Különös vita dúl ugyanakkor az erről szóló igazolások körül - írta a lap.
A cikk szerint habár 2011-től Budapesten kell kiállítani az igazolásokat, egyes megyék továbbra is adtak ki tanúsítványokat, aminek birtokában külföldi gazdák jóhiszeműen földet vásároltak. A lap ír arról is, hogy az állam vissza akarja vásárolni a nemzeti parkok területén fekvő termőföldeket is, és aki nem fogadja el a felajánlott árat, annak a földjét kisajátíthatják. A Kurier szerint a felajánlott ár a piaci árnál jóval alacsonyabb.
Osztrák lap a magyar földvásárlásról
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
