A Duna House szerint az első három hónap adatait a 2011-es számokkal érdemes összevetni és nem a tavalyival, amikor a végtörlesztés miatt az első három hónapban 30 ezer fölötti számot produkált a piac. 2011-ben 18 600, idén pedig 18 300 körüli tranzakció volt, ami elenyésző, 1,6 százalékos eltérés csupán. A tavalyi „fordított-trend” utáni idei adatok tehát egyelőre azt mutatják, hogy visszatért a forgalom a megszokott menetrendhez, vagyis egyelőre semmi olyan tényező nem látszik, ami felülírhatná a szokásos szezonalitást. A szokatlan márciusi időjárás ellenére megnőtt a vásárlók körében az érdeklődés februárhoz képest, így a Keresleti Index is visszaemelkedett a januári 74 százalékra.
Az első negyedév árindexeit szinte minden vizsgált csoportban a stagnálás jellemzi. Az összevont Országos Lakásár Index a tavalyi utolsó negyedéves 81 százalékpontos mélyponton stagnált, vagyis a tavaly év eleji keresletnövekedés okozta átmeneti áremelkedést követően az azt megelőző tendencia látszik folytatódni. Az összevont Országos Panelár Index is az előző negyedévben elért 85 ponton folytatódik, ami lényegében az elmúlt 3 éves átlagértéknek felel meg. A téglalakások árindexe 3 negyedéves intenzív esés után a tavalyi negyedik negyedéves 76 százalékos történelmi mélypontját követően idén 77 pontra emelkedett.
Kedvező, hogy a vidéki panelárak 3 negyedéve tartó esése megállt, sőt némi emelkedést mutatott az idei első három hónap alapján: a keleti régióban 2 ponttal 79, nyugaton 1 ponttal 72 százalékpontos értékre emelkedtek. A téglaépítésű lakások árai szintén enyhe növekedést mutattak az előző negyedévhez képest, de mind a keleti (82 pont), mind pedig a nyugati (86 pont) országrészben az elmúlt két és fél évre jellemző stagnálás mutatkozik. Az idei első negyedévben csupán a fővárosi árindexek estek, ezek viszont mindkét lakástípus esetében. A Panel Index 79 százalékra csökkent, ez szintén az elmúlt két év átlagértékének tekinthető. A budapesti Tégla Index három pontos mínusszal 90 százalékra zuhant, ami az egyik leggyengébb értéke eddig a kategóriának.
Milyen lakás mennyibe kerül most?
Az első negyedévben vásárolt panel lakásoknál az észak-budai régióban költöttek a legmagasabb, 15,4 milliós átlagáron. Az egy négyzetméterre eső átlagár is itt volt a legmagasabb, 253 ezer forint. Budapesten a belvárosban (ez panel esetében a 8. kerület) vásároltak a legolcsóbban, itt 140 ezer forint alatti négyzetméterár lett az átlag. Ez még így is magasabb az összes vidéki régiónál, melyek közül 132 ezer Ft/m2 árral a Nyugat-Dunántúl bizonyult a legdrágábbnak, legolcsóbb Észak-Magyarország volt 101 ezer forintos négyzetméter átlagárral.
A téglaépítésű lakások átlagában kiegyenlítettek a régiók, szinte minden területen 170 ezer Ft/m2 áron vásároltak a vevők. Ettől kicsit magasabb átlagon vettek Dél-Dunántúlon, ahol 184 ezer forintos árátlag jött ki. Egyedül Észak-Magyarország tér el ezektől a nagyságrendektől, hiszen itt csupán 115 ezer forintos négyzetméteráron vásároltak átlagban. Észak-Budán szinte a triplájáért keltek el a téglalakások, hiszen 328 ezer Ft/m2 lett a negyedéves átlag. Lakásárat tekintve is itt költöttek a legnagyobb összegeket, átlagban 23,8 millió forintot ingatlanonként.
Csak a jó minőségű ingatlanok a kelendőek
Továbbra is a „jó”, vagy „nagyon jó” állapotú minősítést kapott ingatlanoké volt a főszerep az első negyedévben. A Dél-Alföldön volt a legnagyobb igény ilyenekre, itt a megvett lakások 77 százalékát ezek tették ki. A legkisebb arányt a Közép-Dunántúl mutatta a magasabb minőségből, itt 11 százalékban felújítandót vettek és 34 százalékban közepes, de még lakhatónak mondhatót.
Házaknál az energetikai besorolások jól láthatóan két csoportra oszthatóak, egyrészt külön halmazt alkotnak a „B”-nél jobbak, melyek az összes egynegyedét teszik ki, másrészt markáns az „F”-nél rosszabbak aránya, melyek az összes ház felére jellemző. Lakásoknál 65 % volt a D-G közöttieké, de 21 százalékkal nagyjából minden ötödik lakás „B” vagy annál jobb értéket ért el. Budapest-vidék összehasonlításban egyértelműen látszik, hogy a főváros lakásállománya (de a megvásárolt állományé biztosan) rosszabb, mint a vidékié.
A felmérés szerint jóval magasabb árcsökkenéssel kellett a panellakás eladóknak szembesülniük, mint az a korábban megszokott volt. Általában 3-4 % árcsökkenés után további 3-4 % vevői alku az általános, ám az idei első negyedévben mindkét árcsökkentő tényező további 2-4 % emelkedést mutatott. A téglalakások esetében Közép-Magyarországon volt a legmagasabb az árcsökkentés (összesen 15%), családi házaknál pedig az észak-magyarországi régióban, ahol az eredetileg elképzelt ár és a végső ár között 24 % különbség lett az átlagos.
Hogy lehet 8 százalék a GDP-deflátor, ha az infláció csak 3,7 százalék? Így akarnak megfelelni a stabilitási törvény által előírt kötelezettségnek? 
