A tavalyi első félévhez képest nőtt a jogsértést elszenvedő foglalkoztatottak aránya, míg szabályszegő munkaadók arányában nem volt jelentős elmozdulás - közölte Gedeon András, az NMH munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense. Az előző év első felének eredményeivel nagyságrendileg megegyezik a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma (4892 dolgozó), ami a főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 11 százalékát teszi ki. Legtöbb esetben a bejelentési kötelezettség elmulasztása, kisebb mértékben pedig az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó feketefoglalkoztatás volt a jellemző.
Még mindig az építőiparban van a legtöbb gond
Nem járult hozzá a javuláshoz, hogy a tavalyi év első félévéhez képest jelentős mértékben, mintegy negyedével nőtt a feketemunkások aránya az építőipari vállalkozásoknál, noha az ellenőrzések 13 százaléka erre a szektorra esett. A feldolgozóiparban és a kereskedelemben szintén nőtt a feketemunka részesedése a feltárt jogsértéseken belül.
A személy- és vagyonvédelmi ágazat az idén kisebb mértékben járult hozzá a feketemunkások számához, ám változatlanul a három "legfertőzöttebb" szektor közé tartozik. Az eddigi tapasztalatok szerint megszűntek a területre jellemző végtelen hosszú alvállalkozói láncolatok és a munkavállalók jelentős részét munkaerő-kölcsönző cégek foglalkoztatják, igaz, több esetben jogellenes kölcsönzés útján.
A munkaidővel kevesebb a gond, mint tavaly
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések csaknem 10 ezer munkavállalót érintettek, ez csökkenést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás, gépipar és a feldolgozóipar területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legnagyobb számban. A munkáltatók sok esetben nem tájékoztatták a munkavállalókat a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról.
A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 9088 dolgozót érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely tavalyhoz képest enyhe csökkenést jelent.
A bérekkel is vannak bajok
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések, például a minimálbér, a bérelszámolással kapcsolatos hiányosságok, a bérkifizetés késedelmének gyakoriságát jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott negyedét érintette az első félévben. A bérkifizetéssel kapcsolatos szabálytalanságok esetén a munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, így mentesüljön az egyébként kötelező munkaügyi bírság alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait - olvasható a közleményben.
Az idei év első felében feltárt jogsértéseket elkövető 6 438 munkáltató közül 2 085 vállalkozásra róttak ki a felügyelőségek munkaügyi bírságot, összesen 303,9 millió forint összegben. Szabálytalanság megszüntetésére 1152 munkáltatót kötelezett, illetve figyelemfelhívással 1685 esetben élt a hatóság.
A fizetéssel és a munkaidővel is trükköznek a munkaadók
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) 10 589 munkáltatót ellenőrzött az idei első félévben és a felügyelők a munkaadók 61 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot; ezek csaknem 40 ezer munkavállalót érintettek. A szabálytalanságok közül a legtöbb munkavállalót a munkabérrel kapcsolatos jogsértések érintették, de gyakori volt a munkaidő szabályainak megsértése is.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
