A Policy Agenda által készített OTP KKV Konjunktúra index jelenlegi értéke 42%, ami enyhe emelkedést mutat a negyedévvel korábban mért adatokhoz képest.
A cégvezetők várakozásai javultak a gazdaság megítélésében
2011 második és harmadik negyedéves stagnálást követően a negyedik negyedévre jelentősen romlott az index értéke, amely 2012 elejére, 39,8%-os értékkel elérte a mélypontját. A legfrissebb kutatási adatok szerint az index kis mértékben javult, elérve a 42%-ot.
A kkv-szektor cégvezetőinek 60%-a látja negatívan a magyar gazdaság következő fél évét. Negyedévvel ezelőtt ez az érték még 69% volt. A mostani felmérésben a válaszadók 36%-a szerint kis mértékben, 24%-a szerint pedig jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden negyedik megkérdezett (26%) számít. Az optimisták aránya lényegesen kisebb: 14% számít kisebb javulásra, míg érdemi pozitív változásra csak 1%.
A megkérdezett cégvezetők mint általában, most is valamivel jobbnak tartják saját vállalkozásuk kilátásait, mint az országét. 32%-uk arra számít, hogy enyhe mértékben romlik vállalkozása gazdálkodási helyzete, míg 12% erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságával a válaszadók szűk egyharmada (32%) számol, míg pozitív változással csupán egyötödük.
A likviditási helyzet is javult
A vállalkozások 58%-a számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét (előző negyedévben 61% volt ez az érték). A cég likviditási helyzetében a vállalatvezetők többsége, 60%-a nem vár változást a következő 6 hónap során. Azok, akik a likviditási helyzetük változására számítanak, inkább annak romlásával számolnak (az összes megkérdezett 32%-a). A likviditási helyzet javulásra csupán a vállalkozások 8%-a lát esélyt.
Kamat, IMF, bankok és kormány
A megkérdezett vállalatvezetők többsége attól tart, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai a következő félév során növekedni fognak. 37%-uk számít arra, hogy a hitelkamatok több mint 2 százalékponttal nőnek, és további 36%-uk számol ennél szerényebb mértékű kamat-növekedéssel. A válaszadók szűk egynegyede, 23%-a nem számít arra, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai változni fognak, és csak 4% bízik valamilyen mértékű kamatcsökkentésben.
Akik a banki hitelkamatok növekedésétől tartanak, elsősorban az IMF megállapodás elhúzódásában látják a számukra negatív változás magyarázatát (39%). További 28% a bank(ok) döntése miatt számít kamatemelkedésre, míg 25% a jegybanki alapkamat, illetve az infláció várt növekedése miatt tart a banki kölcsönök drágulásától. A kamatemelkedésre számító kkv-vezetők mindössze 5%-a számít arra, hogy saját vállalkozása pénzügyi mutatóinak romlása miatt jut majd drágábban hitelhez.
A cégvezetők kétharmada egyetért abban, hogy a kormánynak változtatnia kellene a bankokkal szemben folytatott politikáján – még ha különböző érvekkel támasztják is alá e véleményüket. A legnagyobb, 37%-os csoport szerint a kormánynak az eddigiektől eltérően segíteni kellene, hogy még több forrást helyezhessenek ki a bankok a gazdaságba. A válaszadók további közel háromtizede úgy véli, hogy a korábbi kormányzati gyakorlattól eltérően a kormánynak segítenie kellene, hogy csökkenjenek a banki veszteségek, ezáltal mérséklődjenek a kamatok és bővüljenek a vállalatok forráshoz jutási lehetőségei.
Szerinte Magyarország nem fog sem bírságokat fizetni, sem migránsokat beengedni területére. 
