A négy kelet-közép-európai ország vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló felmérés szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel 1/3-át határidőn túl egyenlítik ki, a megkérdezettek pedig nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.

A kelet-közép-európai térségben, 2012-ben is a magyar vállalkozások alkalmazzák legintenzívebben a halasztott fizetés módszerét: belföldi vevők esetén a hazai cégek a számlák értékének 72%-át hajlandóak átmenetileg meghitelezni. Ez az összeurópai átlagot mintegy 30%-kal meghaladó rekord, hiszen a belföldi vevőkre vonatkozó kelet-közép-európai mutató 58,4%, a nyugat-európai pedig 52,5% – olvasható az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadásában, amely Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vállalatközi fizetési szokásait elemezte.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Dun & Bradstreet felmérése szerint Magyarországon a számlák 40,8 százalékát fizetik ki határidőre, azonban ha az egy napos kését még megengedjük, akkor a magyar cégek 53 százaléka teljesít időben, ami még így is jóval a német átlag alatt van.

Vanek Balázs

Törékeny egyensúly

„A halasztott fizetésre vonatkozó adat tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magyar gazdaság likviditását a hazai vállalkozások azzal tartják fent, hogy hajlandóak hitelbe is odaadni az árujukat és szolgáltatásaikat. Ilyen magas hitelezési arányok mellett nagyon kellene ügyelni a késedelmes fizetésből, illetve a nemfizetésből adódó kockázatokra, mert ez a törékeny egyensúly könnyen felborulhat” – nyilatkozta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A 820 cég bevonásával elkészített kutatásból az is kiderül, hogy a magyar cégek a külföldi vevőkkel is nagyon megengedőek: az összes kibocsátott számla értékének több mint 80%-ánál engedélyezik a halasztott fizetést, miközben az aktuális kelet-európai átlag 62,6%, a nyugat-európai pedig 46%.

A cégek tevékenységének vizsgálatából az derül ki, hogy belföldi vevők esetén a szolgáltatási szektor cégei (a számlaértékek 80,7%-a), nemzetközi tranzakciók esetén pedig a nagy- és kiskereskedelmi vállalkozások (71,8%) hajlandóak leginkább halasztott fizetési lehetőséget biztosítani a vevőiknek.  A vállalkozások mérete alapján ugyanakkor az állapítható meg, hogy leginkább a középvállalkozások engedélyezik, hogy belföldi és külföldi partnereik hitelbe vásároljanak: itt az összes számlaérték 83,5, illetve 95,1%-át nem kell azonnal kifizetni.

A nagyvállalatok szigorúbbak

A hazai cégek közül a középvállalatok biztosítják leghosszabb fizetési határidőket belföldi (33,5 nap) és külföldi (47,4 nap) ügyfeleiknek egyaránt. Ezen a területen egyébként a hazai nagyvállalatok legszigorúbbak, 27,4 illetve 24,2 napos határidőkkel. A teljes vállalati szektort nézve a magyar vállalkozások hazai ügyfeleiknek valamivel rövidebb határidőt (29,8 nap) szabnak a számlák kiegyenlítésére mint a külföldieknek (33,9 nap), de mindkét vevőkategória esetben a régiós és európai átlagnál rövidebb határidőkről beszélhetünk.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint továbbra is gondok vannak a hazai fizetési fegyelemmel, amit a piac legkisebb szereplői szenvednek meg. A magyar kisvállalatoknál a legnagyobb arányú a belföldi B2B vevőkhöz kapcsolódó lejárt határidejű számlák aránya (34,4%), a fizetési határidőt követő egy hónapon belül kifizetett belföldi számlák aránya pedig a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (66%). Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozások által kiállított számlák több mint egyharmadát még egy hónappal a fizetési határidő lejárta után sem fizetik ki. A mikrovállalkozások alacsony érdekérvényesítő erejét az is mutatja, hogy a belföldi vállalatközi követeléseik teljes értékének 6%-át 90 napon túli késedelemként tartják nyilván.

Likviditási problémák okoznak gondot

A késedelmes fizetés leggyakoribb okaként likviditási problémáikat jelölik meg a hazai vállalkozások partnerei: a belföldiek 95,7%-a, míg a nemzetközi vevők 90,1%-a esetében ez volt az indok. A késve fizető vevők közül – régiós és összeurópai összevetésben is – Magyarországon hivatkoznak a legtöbben likviditási gondokra. Összehasonlításképpen, a nyugat-európai arány 66,8% és 46,2%, belföldi és külföldi partnerek esetében

„Önhibájukon kívül kerülnek drámai helyzetbe a hazai kkv-k, hiszen számláik értékének mintegy háromnegyedét nem kapják kézhez azonnal a halasztott fizetés miatt, és még ezek egyharmadát is jelentős késéssel egyenlítik ki. A késedelmes fizetést ugyan likviditási problémákkal indokolják a vállalkozók, ugyanakkor a késedelmes fizetés kockázatai ellen a kkv-szektorban védekeznek a legkevésbé. Ezek együttesen pedig nagyban rontják a túlélési esélyeiket” – foglalta össze Vanek Balázs.

A magyar belföldi számlák 1,7%-át sohasem fizetik ki, ami jobb arány, mint a közép-kelet-európai 2,6, illetve nyugat-európai 3,5%. A külföldi vevőknek kiállított számlák esetében 0,6%-ot képtelenség behajtani, amely így is jobb, mint a kelet-közép-európai 1,8%, illetve a nyugat-európai 2,7%. Magyarországon a behajthatatlanként leírt belföldi követelések legmagasabb arányát a kisvállalkozások tapasztalják. (2,4%).

Pesszimista jövőkép

„A hazai  cégek kezdenek rádöbbeni, hogy ilyen körülmények között a fizetési kockázatok elleni védelem, a hitelbiztosítás, a vevői előminősítés, illetve az aktív követeléskezelés elengedhetetlen, azonban ezeken a területeken továbbra is a minden szempontból a legtöbb kockázatnak kitett kkv-szektor a legkevésbé aktív” – mutatott rá Vanek Balázs.

A jövőt illetően továbbra is meglehetősen borúlátóak a közép-kelet-európai vállalkozások a szállítói hitelek kockázatait illetően: a megkérdezettek 29%-a a helyzet romlására, 9,5%-uk a javulására számít a következő hat hónapban. A legpesszimistábbak a csehek, illetve a lengyelek, ahol a cégvezetők 41,2, illetve 35,1%-a számít a helyzet romlására. Ezzel szemben a magyar válaszadóknak csak a 16,3%-a számít romlásra, 81,5%-uk stagnálást prognosztizál, illetve mindössze 2,2%-uk mondja azt, hogy a jelenlegi helyzet javulni fog.

Iparági bontásban a magyar feldolgozóipar válaszadói voltak a legkevésbé optimisták a fizetési késedelmek alakulásával kapcsolatban, 16%-uk volt azon a véleményen, hogy a szállítói hitelkockázat a következő hat hónap során növekedni fog. A cégek méretét tekintve pedig leginkább a kisvállalkozások válaszadói (17,5%) számítanak a szállítói hitelkockázat növekedésére a következő hat hónapban.