Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A kelet-közép-európai térségben, 2012-ben is a magyar vállalkozások alkalmazzák legintenzívebben a halasztott fizetés módszerét. A belföldi halasztott fizetések 72%-os aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból.

A négy kelet-közép-európai ország vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló felmérés szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel 1/3-át határidőn túl egyenlítik ki, a megkérdezettek pedig nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.

A kelet-közép-európai térségben, 2012-ben is a magyar vállalkozások alkalmazzák legintenzívebben a halasztott fizetés módszerét: belföldi vevők esetén a hazai cégek a számlák értékének 72%-át hajlandóak átmenetileg meghitelezni. Ez az összeurópai átlagot mintegy 30%-kal meghaladó rekord, hiszen a belföldi vevőkre vonatkozó kelet-közép-európai mutató 58,4%, a nyugat-európai pedig 52,5% – olvasható az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadásában, amely Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vállalatközi fizetési szokásait elemezte.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Dun & Bradstreet felmérése szerint Magyarországon a számlák 40,8 százalékát fizetik ki határidőre, azonban ha az egy napos kését még megengedjük, akkor a magyar cégek 53 százaléka teljesít időben, ami még így is jóval a német átlag alatt van.

Vanek Balázs

Törékeny egyensúly

„A halasztott fizetésre vonatkozó adat tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magyar gazdaság likviditását a hazai vállalkozások azzal tartják fent, hogy hajlandóak hitelbe is odaadni az árujukat és szolgáltatásaikat. Ilyen magas hitelezési arányok mellett nagyon kellene ügyelni a késedelmes fizetésből, illetve a nemfizetésből adódó kockázatokra, mert ez a törékeny egyensúly könnyen felborulhat” – nyilatkozta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A 820 cég bevonásával elkészített kutatásból az is kiderül, hogy a magyar cégek a külföldi vevőkkel is nagyon megengedőek: az összes kibocsátott számla értékének több mint 80%-ánál engedélyezik a halasztott fizetést, miközben az aktuális kelet-európai átlag 62,6%, a nyugat-európai pedig 46%.

A cégek tevékenységének vizsgálatából az derül ki, hogy belföldi vevők esetén a szolgáltatási szektor cégei (a számlaértékek 80,7%-a), nemzetközi tranzakciók esetén pedig a nagy- és kiskereskedelmi vállalkozások (71,8%) hajlandóak leginkább halasztott fizetési lehetőséget biztosítani a vevőiknek.  A vállalkozások mérete alapján ugyanakkor az állapítható meg, hogy leginkább a középvállalkozások engedélyezik, hogy belföldi és külföldi partnereik hitelbe vásároljanak: itt az összes számlaérték 83,5, illetve 95,1%-át nem kell azonnal kifizetni.

A nagyvállalatok szigorúbbak

A hazai cégek közül a középvállalatok biztosítják leghosszabb fizetési határidőket belföldi (33,5 nap) és külföldi (47,4 nap) ügyfeleiknek egyaránt. Ezen a területen egyébként a hazai nagyvállalatok legszigorúbbak, 27,4 illetve 24,2 napos határidőkkel. A teljes vállalati szektort nézve a magyar vállalkozások hazai ügyfeleiknek valamivel rövidebb határidőt (29,8 nap) szabnak a számlák kiegyenlítésére mint a külföldieknek (33,9 nap), de mindkét vevőkategória esetben a régiós és európai átlagnál rövidebb határidőkről beszélhetünk.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint továbbra is gondok vannak a hazai fizetési fegyelemmel, amit a piac legkisebb szereplői szenvednek meg. A magyar kisvállalatoknál a legnagyobb arányú a belföldi B2B vevőkhöz kapcsolódó lejárt határidejű számlák aránya (34,4%), a fizetési határidőt követő egy hónapon belül kifizetett belföldi számlák aránya pedig a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (66%). Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozások által kiállított számlák több mint egyharmadát még egy hónappal a fizetési határidő lejárta után sem fizetik ki. A mikrovállalkozások alacsony érdekérvényesítő erejét az is mutatja, hogy a belföldi vállalatközi követeléseik teljes értékének 6%-át 90 napon túli késedelemként tartják nyilván.

Likviditási problémák okoznak gondot

A késedelmes fizetés leggyakoribb okaként likviditási problémáikat jelölik meg a hazai vállalkozások partnerei: a belföldiek 95,7%-a, míg a nemzetközi vevők 90,1%-a esetében ez volt az indok. A késve fizető vevők közül – régiós és összeurópai összevetésben is – Magyarországon hivatkoznak a legtöbben likviditási gondokra. Összehasonlításképpen, a nyugat-európai arány 66,8% és 46,2%, belföldi és külföldi partnerek esetében

„Önhibájukon kívül kerülnek drámai helyzetbe a hazai kkv-k, hiszen számláik értékének mintegy háromnegyedét nem kapják kézhez azonnal a halasztott fizetés miatt, és még ezek egyharmadát is jelentős késéssel egyenlítik ki. A késedelmes fizetést ugyan likviditási problémákkal indokolják a vállalkozók, ugyanakkor a késedelmes fizetés kockázatai ellen a kkv-szektorban védekeznek a legkevésbé. Ezek együttesen pedig nagyban rontják a túlélési esélyeiket” – foglalta össze Vanek Balázs.

A magyar belföldi számlák 1,7%-át sohasem fizetik ki, ami jobb arány, mint a közép-kelet-európai 2,6, illetve nyugat-európai 3,5%. A külföldi vevőknek kiállított számlák esetében 0,6%-ot képtelenség behajtani, amely így is jobb, mint a kelet-közép-európai 1,8%, illetve a nyugat-európai 2,7%. Magyarországon a behajthatatlanként leírt belföldi követelések legmagasabb arányát a kisvállalkozások tapasztalják. (2,4%).

Pesszimista jövőkép

„A hazai  cégek kezdenek rádöbbeni, hogy ilyen körülmények között a fizetési kockázatok elleni védelem, a hitelbiztosítás, a vevői előminősítés, illetve az aktív követeléskezelés elengedhetetlen, azonban ezeken a területeken továbbra is a minden szempontból a legtöbb kockázatnak kitett kkv-szektor a legkevésbé aktív” – mutatott rá Vanek Balázs.

A jövőt illetően továbbra is meglehetősen borúlátóak a közép-kelet-európai vállalkozások a szállítói hitelek kockázatait illetően: a megkérdezettek 29%-a a helyzet romlására, 9,5%-uk a javulására számít a következő hat hónapban. A legpesszimistábbak a csehek, illetve a lengyelek, ahol a cégvezetők 41,2, illetve 35,1%-a számít a helyzet romlására. Ezzel szemben a magyar válaszadóknak csak a 16,3%-a számít romlásra, 81,5%-uk stagnálást prognosztizál, illetve mindössze 2,2%-uk mondja azt, hogy a jelenlegi helyzet javulni fog.

Iparági bontásban a magyar feldolgozóipar válaszadói voltak a legkevésbé optimisták a fizetési késedelmek alakulásával kapcsolatban, 16%-uk volt azon a véleményen, hogy a szállítói hitelkockázat a következő hat hónap során növekedni fog. A cégek méretét tekintve pedig leginkább a kisvállalkozások válaszadói (17,5%) számítanak a szállítói hitelkockázat növekedésére a következő hat hónapban.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
KKV 1000 milliárdos mentőövet dobtak a vállalkozásoknak
Király Béla | 2020. szeptember 30. 13:08
A koronavírus-járvány ugyan óriási problémákat okozott a magyar vállalatoknak is, ám a hitelgarancia intézménye és az MNB hitelprogramjai komoly segítséget nyújtottak sokak számára. A Garantiqa kezességvállalási portfoliója 1000 milliárd forint fölé emelkedett szeptember végére, amely jóval nagyobb, mint amivel az év elején a tervekben számoltak.
KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
Friss
hírlevél