Kutatók, akik állatok petesejtjeit használták emberi klónok létrehozásához, bejelentették, hogy próbálkozásaik egy életképes embrió létrehozására kudarcba fulladtak Kutatók, akik egér, tehén, vagy nyúl petesejtjeit használták emberi klónok létrehozásához, bejelentették, hogy próbálkozásaik egy életképes embrió létrehozására kudarcba fulladtak. Ugyanakkor hangsúlyozták: alapjaiban véve működhet az emberi klónozás.
Robert Lanza, a Massachusetts állambeli székhellyel rendelkező sejtkutató intézet, az Advanced Cell Technology munkatársa elmondta, hogy az emberi és állati sejtek keverése nem tette megfelelően működővé a petesejtet. Ennek ellenére az emberi sejtek újraprogramozták az oocitát (a megtermékenyítetlen petesejtet), és aktiválták azokat a géneket, amelyek egy életképes embrióhoz kellenek - számolt be kollégáival Lanza a Cloning and Stem Cells című folyóiratban.
Korábban már számos tudóscsoport próbálkozott ember-állat-hibrid létrehozásával, ami az őssejtek forrásaként szolgált volna. Mivel emberi petesejtek nem állnak rendelkezésre - műtéti beavatkozással lehet csak hozzájutni a nőktől - néhány tudós előállt az állati petesejtek felhasználásának ötletével.
A klónozás e technikáját szomatikus sejtmagtranszferként ismeri a tudomány. A módszer szerint a petesejt eredeti sejtmagját eltávolítják, és kicserélik a donorállatból, vagy egy másik, klónozandó emberből származó testi sejtmaggal.
Amennyiben a művelet sikeres, a petesejt növekedésnek és osztódásnak indul, mintha egy sperma termékenyítette volna meg, de az embrió leginkább a donor DNS-ét tartalmazza. "Az ötlet azt volt, hogy egyszerűen ültessük egy páciens DNS-ét egy tehén vagy nyúl üres petesejtjébe, és már vissza is programoztuk az őssejtet" - nyilatkozta egy telefoninterjú során Robert Lanza.
A különböző csoportok, amelyek megpróbálkoztak az eljárással, végül egy sejthez hasonló eredményt kaptak, amely újra és újra osztódott, hogy aztán embrió legyen, de a sejt soha nem érte el az életképes embrióállapotot.
"Gyönyörű hibrid embrióink lettek, de nem működött, akárhogy is próbáltuk" - mondta Lanza. Egy egér-ember hibrid egy osztódást bírt csak ki, a tehén- és a nyúlsejtek emberivel keverése kicsit tovább húzta, de elpusztult, mielőtt az anyai DNS életképes embrióvá alakította volna a sejtcsomót.
Lanza és csapata új eljárásokkal is próbálkozott, s bár az állat-ember klónozás nem működött, a sejtműködés folyamatába bepillantva bebizonyosodott: az azonos fajok közötti, így az ember-ember közötti klónozás aktiválta a helyes géneket, noha ez esetben is megállt az osztódás, mielőtt kialakulhattak volna az őssejtek.
Ian Wilmut, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, az első klónozott emlős, Dolly bárány létrehozóinak egyike csalódást keltőnek nevezte az eredményeket. Robert Lanza új technikákban bízva ugyanakkor továbbra is hisz az eljárás jövőbeni sikerében.
Felfedezések és áttörések: 2008 szenzációi
Szenzáció: újraélesztik a hibernált sejteket
Összefogás a klónhús ellen
Robert Lanza, a Massachusetts állambeli székhellyel rendelkező sejtkutató intézet, az Advanced Cell Technology munkatársa elmondta, hogy az emberi és állati sejtek keverése nem tette megfelelően működővé a petesejtet. Ennek ellenére az emberi sejtek újraprogramozták az oocitát (a megtermékenyítetlen petesejtet), és aktiválták azokat a géneket, amelyek egy életképes embrióhoz kellenek - számolt be kollégáival Lanza a Cloning and Stem Cells című folyóiratban.
Korábban már számos tudóscsoport próbálkozott ember-állat-hibrid létrehozásával, ami az őssejtek forrásaként szolgált volna. Mivel emberi petesejtek nem állnak rendelkezésre - műtéti beavatkozással lehet csak hozzájutni a nőktől - néhány tudós előállt az állati petesejtek felhasználásának ötletével.
A klónozás e technikáját szomatikus sejtmagtranszferként ismeri a tudomány. A módszer szerint a petesejt eredeti sejtmagját eltávolítják, és kicserélik a donorállatból, vagy egy másik, klónozandó emberből származó testi sejtmaggal.
Amennyiben a művelet sikeres, a petesejt növekedésnek és osztódásnak indul, mintha egy sperma termékenyítette volna meg, de az embrió leginkább a donor DNS-ét tartalmazza. "Az ötlet azt volt, hogy egyszerűen ültessük egy páciens DNS-ét egy tehén vagy nyúl üres petesejtjébe, és már vissza is programoztuk az őssejtet" - nyilatkozta egy telefoninterjú során Robert Lanza.
A különböző csoportok, amelyek megpróbálkoztak az eljárással, végül egy sejthez hasonló eredményt kaptak, amely újra és újra osztódott, hogy aztán embrió legyen, de a sejt soha nem érte el az életképes embrióállapotot.
"Gyönyörű hibrid embrióink lettek, de nem működött, akárhogy is próbáltuk" - mondta Lanza. Egy egér-ember hibrid egy osztódást bírt csak ki, a tehén- és a nyúlsejtek emberivel keverése kicsit tovább húzta, de elpusztult, mielőtt az anyai DNS életképes embrióvá alakította volna a sejtcsomót.
Lanza és csapata új eljárásokkal is próbálkozott, s bár az állat-ember klónozás nem működött, a sejtműködés folyamatába bepillantva bebizonyosodott: az azonos fajok közötti, így az ember-ember közötti klónozás aktiválta a helyes géneket, noha ez esetben is megállt az osztódás, mielőtt kialakulhattak volna az őssejtek.
Ian Wilmut, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, az első klónozott emlős, Dolly bárány létrehozóinak egyike csalódást keltőnek nevezte az eredményeket. Robert Lanza új technikákban bízva ugyanakkor továbbra is hisz az eljárás jövőbeni sikerében.
Felfedezések és áttörések: 2008 szenzációi
Szenzáció: újraélesztik a hibernált sejteket
Összefogás a klónhús ellen
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
