Érdemes régi kötvényeinket 9,5 százalékos kamatozásúra cserélni

Január végén a lakossági állampapírok állománya 461,1 milliárd forintot tett ki, ezen belül a lakossági ügyfelek által vásárolható, inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény különböző sorozatainak állománya 155 milliárd forintot tett ki – közölte az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ). A szervezet monitoring-jelentése szerint december végén még 473,8 milliárd forintnyi állampapír volt a lakosságnál, ebből 166,2 milliárd forint jutott a Prémiumokra.

Az új kötvény már 9,5 százalékot fizet

Március 5-től a lakossági befektetések növelése céljából bevezetnek egy új Prémium-sorozatot, az öt éves futamidőre 9,5 százalékos kamatot nyújtó 2017/I-t. Ez várhatóan 2013. március 12-ig lesz kapható a Magyar Államkincstárnál az ország 19 pontján. Az új papír a tervek szerint maximum 40 milliárd forintnyi értékben lesz jegyezhető – írja az ÁKK. A kötvény a mindenkori januári infláció felett fizet négy százalékpont kamatprémiumot. Mivel a fogyasztói árindex januárban öt és fél százalékos volt, így alakul ki a 9,5 százalékos kezdőkamat.

Amint korábban írtuk, januárban vezették be a 2015/J-t, amely elődei három százalékpontos kamatprémiumához képest magas, öt százalékos prémiumot fizet, és az eredetileg megállapított 50 milliárdos mennyiséget két lépésben százmilliárdra emelték. A kötvény nyilván nagyon fogyott, legalább 80 milliárdnyi elfogyhatott belőle február legelejéig. Első látásra meglepő tehát, hogy mégis csökkent a piacon levő Prémiumok mennyisége januárban, aminek azonban három fontos és logikus oka lehet.

Lejárat, kamatfizetés, kötvénycsere, nomeg a végtörlesztés

Egyrészt lejárt a 2012/I, az első inflációkövető államkötvény és kamatot fizetett a 2013/I, ennek nyomán nem mindig újították meg a befektetők papírjaikat. Másrészt sokan inkább eladták korábbi, kedvezőtlenebb kamatozású papírjaikat, és az újabb sorozatból vásároltak, mert annak 2-3 százalékponttal is magasabb lehet a kamata (lásd táblázatunkat). Az ÁKK minden nap vételi árfolyamot jegyez, általában kevéssel a névérték alatti árfolyamon a régi papírokra, plusz a felhalmozott kamat. (Kamatfizetési napokon pedig névértéken lehet eladni azokat.)

A harmadik tényező pedig a végtörlesztés lehetett, hiszen százmilliárdos nagyságrendben csökkent az alapok vagyona, még jobban a betétek állománya. Meglepő lenne, ha nem lettek volna szép számmal olyanok is, akik állampapírjaikhoz voltak kénytelenek nyúlni, hogy törleszthessenek.