Tovább tarol a szuper állampapír
A MÁP Plusz négy és fél hónappal ezelőtti megjelenése óta az első, júniusi hónap hozta a legmagasabb értékesítési eredményt, közel 883 milliárd forintnyi fogyott belőle. Júliusban valamivel több mint 543 milliárdnyi, míg augusztusban 309 milliárdnyi. Mint kiderült, ez utóbbi visszaesés inkább annak tudható be, hogy az augusztusi a nyári szabadságolások legintenzívebb hónapja, amikor befektetés helyett az idejüket sokan inkább pihenéssel töltik. Erre utal az is, hogy a szeptember ismét csaknem 100 milliárddal nagyobb, 405 milliárdos MÁP Plusz-értékesítést hozott. Az októberi félhavi adatok (közel 151 milliárd) időarányos kivetítése pedig arra enged következtetni, hogy ismét mérséklődhettek ezen állampapír-fajta eladásai, de nem olyan mértékűre, mint augusztusban.
Ám a MÁP Plusz még a négy és fél havi kiugró értékesítése ellenére sem a legmagasabb állománnyal rendelkező állami adósságinstrumentum volt szeptember végén. Ketten is megelőzték: a 2733 milliárdos összértékű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 2733 milliárddal és a 2552 milliárdos Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP). Ezeken kívül a Kincstári Takarékjegyekben (I. és II. sorozat) 455 milliárd, míg a Babakötvényekben 70 milliárd szunnyadt 2019 harmadik negyedévének végén. Míg deviza állampapírokban közel 127 milliárd.
További 859 milliárdot tett ki a június 3-ától már nem forgalmazott állampapírok állománya, ez 460 milliárddal kevesebb volt, mint 2018 végén. Ez már mutatja, hogy alapvetően ezen, a június 1-je után kibocsátottakkal szemben még kamatadóval terhelt kötvényekből csoportosítottak át pénzeket a befektetők, részben a MÁP Pluszba, részben az inflációkövető PMÁP immár kamatadó-mentes sorozataiba.
Július-szeptember között egyébként a MÁP Plusz mellett csak a nyomtatott Kincstári Takarékjegyek (KTJ I. és II.) és a Babakötvény nőtt negyedéves és havi szinten. Az ÁKK közleményéből azonban az is kiderül, hogy ebben az időszakban az ÁKK – élve a forgalmazói szerződések adta jogával – összességében 272 milliárd forint értékben vásárolt vissza a bankok úgynevezett saját számlán tartott lakossági állampapírjaiból. E banki állományok a forgalmazók visszavásárlási kötelezettsége miatt halmozódnak fel. Az állampapír-tulajdonosok a lejárati idő előtt eladhatják állampapírjaikat, melyeket a forgalmazók – szerződés szerint – kötelesek megvenni. Egyebek mellett e tranzakciók is hozzájárultak az 1MÁP és a PMÁP állományának csökkenéséhez.
