A Magyar Nemzeti Bank minap megjelent előzetes mérlege szerint a kormány jegybanknál vezetett kincstári egységes számláján is kisebb csúcsra hízott a pénzeszköz-állomány. Augusztus végén összesen 1955 milliárd forintot tett ki az állomány, aminél több pénze az államháztartásnak 2017 februárjában volt, akkor kicsivel a 2000 milliárd forintot is meghaladta az egyenleg.
A jegybanknál vezetett kincstári egységes számlán a kormány likvid, vagyis szabad pénzeszközei vannak elhelyezve. Az egyenleg éven belül nagyon hektikusan alakulhat attól függően, hogy hogyan alakulnak az államháztartás bevételei és kiadásai. A számlát alapvetően több tényező is befolyásolhatja, így
- a nettó állampapír-kibocsátás, vagyis az, hogy mennyi állampapírt ad el az állam és törleszt egy adott időszakon belül. Értelemszerűen, ha a kibocsátás meghaladja a törlesztést, a számla egyenlege emelkedik, ha azonban többet törleszt az állam, mint amennyi forrást bevon, akkor az egyenleg csökkenni kezd.
- Ebből a pénzből fedezi a kormány a költségvetési hiányokat, és adott esetben, ha többlettel zár egy hónapban a büdzsé, akkor a megmaradt összeg is erre a számlára kerül.
- Kiemelkedő szerepe van még az egyenleg alakulásában az uniós forrásoknak is, melyek hol lassabban, hol nagyobb összegben érkeznek Magyarországra. A beruházások felgyorsítása érdekében a kormány előfinanszírozza a pályázatokat, amire a forrást ez a számla biztosítja. Ha pedig beérkeznek a pénzek, akkor szintén ide kerülnek ezek az összegek.
A friss adat alapján az 1955 milliárd forintból 418 milliárd forint a deviza-, a maradék 1536 milliárd pedig forintszámlán pihen. Az, hogy ismét kisebb csúcsra emelkedett a számla egyenlege, arra enged következtetni, hogy az államháztartás stabil anyagi alapokkal rendelkezik - bár ez a havi költségvetési tájékoztatók alapján is megállapítható.
Az előzetes mérleg forrás oldalán még egy említésre méltó oszlop található, ami a forgalomban lévő készpénz mennyiségéről árulkodik. Mint ismert, a kormány abban bízott, hogy a MÁP+, új szuperállampapírba a meglévő készpénz egy része is beáramlik. Minden jel szerint azonban ez a reménye nem teljesült a kormánynak, hiszen a kiemelkedő mértékű állampapír-vásárlások ellenére újabb csúcsra emelkedett a készpénz állománya augusztusban, immát 6313 milliárd forintnyi volt a háztartásoknál és a vállalkozásoknál. Ez majdnem 100 milliárddal haladja meg a júliusi mennyiséget, és több mint 550 milliárddal az egy évvel ezelőtti szintet.
Csúcson a külföldi eszközök is
Az MNB külföldi eszközeinek állománya júliusról augusztusra 668 milliárd forinttal, 10 187 milliárdra nőtt, ami kiugrónak számít. Utoljára 2016 februárjában állt 10 ezer milliárd forint felett ez az állomány. "A növekedés jelentős része átértékelődésből ered" - közölte az Mfor.hu érdeklődésére a jegybank. Vagyis abból, hogy a forint gyengült az euróval szemben: az uniós pénz egysége augusztus végén csaknem 4 forinttal ért többet, 331,11-et, mint július végén.
Ám a külföldi eszközöket az MNB úgynevezett finomhangoló devizaswap-állományának több mint 300 milliárdos emelkedése is hízlalta. Ezen állomány változása attól függ, hogy a jegybank mennyi külföldi pénzt cserél forintra a kereskedelmi bankokkal, ezáltal tudja az MNB a magyarországi likviditást alakítani. Ha sok devizát vásárol, akkor az lazításnak felel meg, hiszen viszonylag sok forint kerül a hazai pénzügyi rendszerbe, ezzel szemben, ha kevés devizát vesz, akkor az a likviditás szűkítése miatt monetáris szigorítással ér fel. A külföldi eszközök több mint 300 milliárdos emelkedése tehát beleillik abba a már ismert forgatókönyvbe, miszerint az MNB nem a jegybanki alapkamat csökkentésén keresztül lazít a monetáris politikáján, hanem ez esetben úgy, hogy több forintot enged a hazai pénzügyi rendszerbe.
Végül az Európai Bizottságtól érkező pénzek is hozzájárultak az MNB külföldi eszközei növeléséhez.
Félidei árfolyamok. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
