A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank nem változtatott a kamatokon: 0,15 százalék maradt a refinanszírozási ráta, és mínusz 0,1 százalék a betéti kamat. A piacok sokkal inkább arra kíváncsiak, hol tart az átlátható eszközfedezetű értékpapírok jegybanki felvásárlásának előkészítése, valamint a két, egyenként 400 milliárd eurós volumenű likviditás bővítési program meghirdetése, amely első látásra nagyon hasonlít a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjára.
Mario Draghi legutóbb jelezte: egy potenciális jövőbeli mennyiségi lazításhoz megkezdi előkészíteni az átlátható eszközfedezetű értékpapírok jegybanki felvásárlását, mellyel azonban csak a helyzet esetleges további romlása esetén élne - emlékeztet az Erste Alapkezelő elemzése.
Az intézkedésekhez kapcsolódóan az EKB deklarálta azt is, hogy a kötvényvásárlásai során a piacokra jutó pótlólagos euró mennyiséget nem sterilizálja, vagyis nem vonja ki a gazdaságból. A sterilizáció elmaradása értelemszerűen inflációt gerjeszt, azonban az EKB álláspontja szerint az euró zóna inflációs várakozásai meglehetősen lehorgonyzottak, és a jegybank a saját korábbi 1,0%-os inflációs várakozását is 0,7%-ra visszavágta.
A fenti lépéseken túlmenően az európai jegybank két, egyenként 400 milliárd eurós volumenű, a korábbi LTRO tenderekhez hasonló likviditás bővítési program őszi meghirdetését is tervezi. Ennek során 4 éves futamidejű, alacsony kamatozású hitelt nyújtanának olyan bankoknak, akik ezt a hitelt a gazdaság szereplői számára tovább hitelezik. Ez a program - első megközelítésben - meglehetős hasonlóságot mutat a Magyar Nemzeti Bank NHP programjával - írják az Erste Alapkezelő szakemberei.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
