Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren – figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban. A svéd miniszter szerint új szabályokra és betartásuk ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának, amelyet a kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű orosz hajók okozhatnak. Ennek az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is. A tengeri úton szállított orosz kőolaj mintegy fele a Balti-tengeren és a dán vizeken halad keresztül.

„Mindannyiunkat érinteni fog, ha egy ilyen tengeri hajózásra alkalmatlan vagy ahhoz nagyon közel álló orosz hajó nekiütközik valaminek, vagy szivárogni kezd a rakománya” – mondta Billström. A svéd miniszter szerint már önmagában katasztrofális az, hogy ilyen hajók szállítanak orosz kőolajat, pénzelve ezzel az Ukrajna elleni hadműveleteket, de a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy Oroszországot a jelek szerint egy cseppet sem aggasztja, hogy ezzel a gyakorlatával óriási környezetpusztítást idézhet elő.

Tobias Billström felidézte, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) minden tagja felelős a szervezet szabályainak betartásáért, és ebből adódóan joga van például ahhoz, hogy egy hajózásra láthatóan alkalmatlan jármű kapitányát felszólítsa arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mielőtt kihajózna. Ugyanakkor több észak-európai ország vonakodik attól, hogy orosz hajóknál beavatkozzon ilyen esetekben, attól tartva, hogy az ilyen incidensek tovább erősíthetik Moszkvának azt az aggodalmát, hogy a Balti-tenger mára egyfajta „NATO-tóvá” alakult át. Ugyan a nemzetközi jog elvileg lehetőséget ad arra, hogy a nem megfelelően bejelentett és fellobogózott hajókat feltartóztassák, a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan több jogszabály is túlságosan homályosan rendelkezik. A svéd külügyminiszter azt elismerte, hogy a NATO-tagállamok aligha tehetik meg azt, hogy a jemeni húszi lázadókhoz hasonlóan lépjenek fel.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával megváltozott a stratégiai helyzet a Balti-tengeren: a térségben Oroszország maradt az egyetlen ország, amely nem tagja a katonai szövetségnek – mutatott rá Billström.

A svéd miniszter az interjúban kifejtette, hogy a történelem megmutatta: Oroszország addig nem változtat viselkedésén, amíg háborúban le nem győzik, ezért nem elfogadhatóak azok a felvetések, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg megelégedne azzal, ha megkapná Ukrajna területének egy részét.

„Putyin egészen világossá tette, hogy a célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Úgy gondolja, Ukrajnának önálló országként nincs joga a létezéshez. Itt nem arról van szó, hogy (az ukránok) lemondanak-e bizonyos területekről. Nagyon veszélyes eljátszani a befagyasztott konfliktus gondolatával, mert az csak időt adna Putyinnak arra, hogy újjáépítse fegyveres erőit, hogy újra Kijev felé nyomulhasson. Ennek éppen az ellenkezőjét kell tennünk” – mondta Billström, kiemelve, hogy muszáj döntő győzelmet aratni a harctéren, mert semmi mással nem lehet változást elérni a moszkvai vezetésnél.

A svéd miniszter arra is utalt, hogy Ukrajnának joga van támadásokat intézni olajfinomítók ellen akár Oroszország területén is. „Moszkvával meg kell értetni, hogy nincsenek a területén olyan védett létesítményei, amelyekkel pénzelheti az Ukrajna elleni jogtalan agresszióját” – fogalmazott Billström.

(MTI)