Az elmúlt hónapokban Japán és Kína viszonya egy kelet-kínai-tengeri szigetcsoport hovatartozásával kapcsolatos vita miatt mérgesedett el. Kínában szeptemberben tüntetők bojkottot hirdettek a japán termékekkel szemben, és több japán vállalkozást is megtámadtak, ideiglenes bezárásra kényszerítve egyes autógyárakat.
A Toyota egy névtelenül nyilatkozó tisztviselője szerint a cég nagyjából 50 ezer gépkocsit adott el a világ legnagyobb autópiacán az elmúlt hónapban, bár a vállalat egyelőre nem közölt hivatalos adatokat. A Mazda alig több mint 13 ezer, a Mitsubishi pedig 2340 autót értékesített Kínában a múlt hónapban.
Értesülések szerint a Toyota októberben felére csökkenti kínai gyárainak termelését, valamint beszünteti a Lexus márkájú gépkocsik szállítását a szomszédos országba. A cég átlagosan havi 80 ezer autót gyárt Kínában. A Nissan ugyanakkor közölte, hogy nem változtat kínai stratégiáján a politikai helyzet miatt. A cég autói 27 százalékát Kínában értékesíti.
A japán autók iránti kereslet csökkenéséből számos más külföldi gyártó profitált az elmúlt hónapban. Az Audi 20, a BMW 55, a Mercedes-Benz pedig 10 százalékkal növelte eladásait.
Ukrán drónok támadták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját és a Wildberries logisztikai központját.
