Öt évvel a pénzügyi válság kitörése után a jegybankok egyre fokozódó likviditásnövelő intézkedéseikkel egyszerre idéztek elő spekulatív buborékot a részvény-, az állampapír- és a hitelpiacokon. A három piacot a Fed, a japán jegybank és az EKB bankóprése köti össze egymással. A Fed és a japán jegybank együttesen havi 160 milliárd dollár frissen nyomott pénzt pumpál a pénzügyi rendszerbe. A pénzügyi válságot kirobbantó amerikai ingatlanpiaci buborékot 2008-ban még a kereskedelmi bankok idézték elő származékos termékeikkel. Mostanra ezt a szerepet a jegybankok vették át. Az eredmény a történelem legnagyobb hitelbuboréka lett.
A hitelpiacokon kialakult buborék egyértelműen megállapítható: a Barclays High Yield indexet alkotó dollárban denominált hosszú lejáratú vállalati körvények átlaghozama az 5 százalékos szint alá csökkent, ami lényegesen alacsonyabb a hozamok legutóbbi, a 2008-as pénzügyi válságot megelőző szélsőséges csökkenésekor elértnél és megfelel az amerikai államkötvények akkori hozamának. A hozamvadászat szinte már beteges méreteket öltött.
Az Egyesült Államok recesszió előtt áll, még ha a befektetők ezt nem is akarják tudomásul venni. Az egyik legmegbízhatóbbnak tekintett konjunktúra-indikátor, a réz ára az év eleje óta közel 20 százalékkal esett - mint 2007-ben, a recesszió előtt. A reáljövedelmek az Egyesült Államokban az első negyedévben éves összevetésben 5,8 százalékkal csökkentek. Hasonló mértékű csökkenésre a 70 százalékban a fogyasztásra támaszkodó amerikai gazdaságban a recesszió előtt és alatt volt példa.
A Fed négy körben végrehajtott mennyiségi monetáris enyhítése semmilyen reálgazdasági és foglalkoztatási eredményt nem hozott, felgyorsította viszont a vagyoneloszlás módosulását az amerikai társadalomban. A washingtoni Pew Research Center közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az amerikai háztartások 93 százalékának vagyona 2009 és 2011 között átlagosan négy százalékkal csökkent, míg a háztartások hét százalékának vagyona 28 százalékkal emelkedett. A következő recesszió ismét amerikaiak millióinak először a munkahelyét, majd lakását viszi el - írja a német lap.
Időközben az Európai Központi Bank is "elveszítette érdeklődését" eredeti mandátuma iránt és az euróövezeti perifériális országok "toxikus" kötvényeinek vásárlását tűzte ki célul - állítólag a vállalati hitelezés ösztönzése céljából. Az EKB ezzel a Fed nyomdokaiba lépett, melynek kötvényvásárlásait már 90 százalékban jelzálog fedezetű papírok teszik ki. Egy újabb recesszió a jelzáloghitelek és a toxikus adósságok leírása miatt mindkét jegybankot krízishelyzetbe taszíthatja.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed saját vesztébe rohan. Az Egyesült Államokban a részvényárfolyamok már oly mértékben megemelkedtek, hogy a Fed a közeljövőben mindenképpen meg kell hogy feszítse a gyeplőt. Mostanra azonban a helyzet már odáig fajult, hogy a laza monetáris politika esetleges befejezésének puszta említése is pánikreakciókat vált ki a pénzpiacokon - írja a német WirtschaftsWoche gazdasági lap online kiadása.
Pluszban a pesti börze. 
