Az elmúlt három évben a világ egyik leglegendásabb pénzügyi arisztokrata családjának egyik tagja rendszeresen ad ki jelentéseket befektetőinek. Lord Jacob Rothschild a RIT Capital Partners nevében 2014-ben figyelmeztette először befektetőit, hogy a „a globális geopolitikai helyzet még soha nem volt olyan súlyos a második világháború óta, mint most”. Egy évvel később „a világtörténelem legnagyobb monetáris politikai kísérletének” kimeneteléről aggodalmaskodott.

Eltűnt az együttműködés a rendszerből

A pár hete kiadott legújabb jelentésben Lord Rothschild a második világháború után felállított globális gazdasági rendszer törékenységét emeli ki. A milliárdos szerint az amerikai-kínai kereskedelmi háború és az eurozóna válsága a szakadék szélére lökte a fennálló gazdasági rendet.

Trumpra utalva kiemeli az együttműködés hiányát, holott az a 2008-as globális pénzügyi válság idején még megvolt. Márpedig szerinte a kooperáció hiánya a világháború utáni gazdasági- és biztonsági rendet végveszélybe sodorhatja.

De akkor hogyan pozicionálja magát Rothschild? A Lord gyorsan építi le részvény-kitettségét, mert szerinte a 10 éve tartó bikapiac a kifulladás szélén áll. A részvények szerinte masszívan túlrazottak, a mesterségesen alacsonyan tartott jegybanki alapkamatok irreális szintekre lökték a vállalati papírokat.

Az eurozónát fenyegető politikai és gazdasági veszélyeket is kiemeli a jelentés, különös tekintettel egyes tagállamok potenciálisan kezelhetetlen szintű adósságszintjeire – itt nyilvánvalóan Olaszország ugorhat be számunkra elsőként. A Lord szerint a fejlődő piacok problémái folytatódni fognak, különösen a tovább emelkedő amarikai kamatlábak fényében.

A szétesett világrend

A fenti jelentés meglepő összhangban áll a fél évvel ezelőtt Davosban megrendezett világgazdasági fórum fő témájával, amely „A közös jövő létrehozása a széttöredezett világban” címet viselte.

A „széttöredezett világ” helyett természetesen korrektebb lett volna „szétesett világrendről” beszélni, de az urak nyilván nem akartak pánikot kelteni. A jelentés négy fő aggodalmat tárgyal ki: (a) tartós társadalmi különbségek és igazságtalanságok (b) belföldi és nemzetközi politikai feszültségek (c) környezeti veszélyek és (d) kiber sérülékenységek.

Káncz Csaba

A jelentés levonja a politikai következtetést: „A gazdasági-, kulturális- és technológiai szétszakadás már komoly feszültséget kelt a demokráciákban. De sokkal mélyebb sérülés is benne van a pakliban: a társadalmi és politikai rend ugyanis összeomolhat. Ha a győztes mindent visz egy társadalomban, akkor a politikai vitát felválthatja a szeparatizmus vagy a fizikai konfrontáció.”

Örvénybe kerülünk

A jelentés így folytatja: „Ilyen körülmények között elérhetjük a billenési pontot. Elindulhat az erőszak örvénye, különösen, ha a hatóságok elvesztik az ellenőrzést és egyoldalúan avatkoznak be aránytalan erővel. Egyes országokban – ahol sok fegyver van közkézen vagy a politikai erőszaknak hagyománya van – fegyveres polgári konfliktus törhet ki. Más országokban az állam a hatalmát erőszakkal kényszerítheti ki, messze ható következményekkel: szükségállapottal, a polgári szabadságjogok korlátozásával, sőt közrend érdekében a választások elhalasztásával.”

A jelentés kitűnő, annak ellenére, hogy nem vesézi ki kellően a jelenlegi elit felelősségét a 2008-as globális pénzügyi válsághoz vezető úton és az azt követő fedezetlen pénznyomás-cunamiban (QE). De azt legalább feltárja, hogy az elitek mértéktelensége és szűklátókörűsége milyen kísérteties pályára kényszerítette a világot.

Káncz Csaba jegyzete