| Ahogy a Privátbankár felméréséből kiderül, júliusban jelentősebben drágultak az élelmiszerek a hipermarketekben. Részletek >> |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adatai szerint júniusban 1,9 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves drágulási üteme a májusi 1,8 százalékról, havi szinten az infláció 0,2 százalék volt.
Az útdíj és a trafikok is ronthatnak a helyzeten
|
| Árokszállási Zoltán |
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője szerint havi szinten a vártnak megfelelő mértékben drágultak az élelmiszerek, az üzemanyagok, illetve a szolgáltatások, míg más termékek ára szintén a várakozásoknak megfelelő mértékben csökkent.
A következő hónapokra kissé bizonytalanok a kilátások, árfelhajtó és árcsökkentő tényezők egyaránt befolyásolhatják a havi adatokat - fejtette ki az elemző. Árcsökkentő hatása lehet a további rezsicsökkentéseknek, míg árdrágulást okozhat az elektronikus útdíj, a trafik törvény miatt a dohánytermékek érdemi drágulása várható, és a tranzakciós illeték emelése is valószínűleg inflációs hatással jár majd. Megjegyezte, hogy a legutóbbi hírek szerint népszavazást lehet kezdeményezni a dohánytermékek árrésének mértékéről (csökkentéséről), és amennyiben ez így lesz, akkor elképzelhető, hogy csak átmeneti drágulás lesz a dohánytermékeknél.
Az Erste elemzője szerint ha lesz további rezsicsökkentés, akkor a következő hónapokban is 2 százalék alatt maradhat a fogyasztói árindex, éves átlagban pedig várhatóan 2 százalék körül alakul az infláció 2013-ban.
Kettő meg egy kicsi
| Egyes londoni elemzők még az 1 százalék körüli inflációt sem tartják kizártnak az év második felében Magyarországon. |
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a júniusi inflációs adat azt tükrözi, hogy a keresleti viszonyok továbbra is gyengék, vagyis nincs belső árnyomás. A havi adatok a nyári hónapokban szokásos árelmozdulásokról tanúskodnak, kissé emelkedett a szezonális élelmiszerek ára, illetve az üdülési szolgáltatásoké.
Ő is felhívta a figyelmet azokra a várható árváltozásokra, amelyek a következő hónapokban jelentősebben befolyásolhatják az árindexet felfelé és lefelé egyaránt. Ezek közé sorolta a dohányáruk áremelkedését, továbbá az őszre előrejelzett újabb, a háztartási energia árát érintő rezsicsökkentést, amelynek pontos mértéke még nem ismert.
A CIB Bank elemzőjének jelenlegi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció az idén 2,2-2,3 százalék lehet, amit azonban az őszi rezsicsökkentés tovább mérsékelhet, ezt is bekalkulálva kevéssel 2 százalék fölötti átlagos árindexet feltételez.
A gabonaárak is húzhatják lefelé az inflációt
|
| Suppan Gergely |
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzőjének várakozása szerint az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások, valamint a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének emelése miatt enyhén 2 százalék fölé emelkedhet a következő hónapokban, azonban augusztustól újra csökkenhet a palackos gáz, a víz-, csatorna és szemétszállítási díjak csökkentése miatt.
Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak. Az inflációra nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a dohánytermékek árrésének 10 százalékra emelése, mivel nem lehet tudni, hogy ebből a termelőknek mekkora részt kell elfogadniuk. Az elektronikus útdíj bevezetése szintén valamelyest emelheti az inflációt, azonban ennek hatása inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett, és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt, ennek mértékétől függően 0,8-1,6 százalékponttal lehet alacsonyabb az infláció novembertől - fejtett ki.
A TakarékBank elemzője az idén 2,1, jövőre 2,9 százalékos átlagos inflációt vár, nem számolva a várható további háztartási energiaár csökkentéssel. Hozzátette: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt marad, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, de már csupán egy 25 bázispontos vágás várható, amivel 4 százalékra csökkenhet az alapkamat. További kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének lényeges javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása szükséges.
Pénteken kezdődik a „Pfizergate” tárgyalása az uniós bíróságon, a bizottsági elnök a célkeresztben. 
