A vártnál nagyobbat ugrottak az árak Magyarországon - hatéves csúcsnál járunk

2018. októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál - ilyen magas inflációs adatot 2012 végén mért utoljára a KSH. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 7,6, a kenyéré 5,5%-kal magasabb, a cukoré 20,2%-kal alacsonyabb lett.

Az egyes főcsoportokban az árszínvonal alakulása jól látható a KSH pókháló-ábráján:

Egy hónap alatt, szeptemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,5%-kal nőttek.

Innen jött a meglepetés - nem múlt el nyomtalanul a forint gyengülése

Az ING gyorselemzése szerint a piaci várakozást meghaladó mértékű inflációt továbbra is három tétel határozza meg. Az élelmiszerek 4,6 százalékkal drágultak, főként az idényáras zöldségek és gyümölcsök jelentős áremelkedése nyomán. A dohánytermékek 7 százalék feletti drágulása is felfelé húzza az átlagos árszínvonalat. Az üzemanyagárak 16 százalékos emelkedése is komoly felhajtóerő volt.

Mindezekre azonban számítani lehetett, így a meglepetés máshonnan jön az ING szerint: a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékos év/év drágulása a legmagasabb 2016 szeptembere óta, és először fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy éves összevetésben nem csökkentek, hanem nőttek az árak ebben a termékkörben. Vélhetően a forint tartós gyengülése nem múlt el nyom nélkül.

Ez utóbbi játszhat abban is szerepet, hogy a maginfláció 0,2 százalékponttal, 2,6 százalékra gyorsult. Ugyanakkor mivel ez még mindig elmarad a jegybank 3 százalékos inflációs céljától, nem várunk azonnal érdemi változást a monetáris politikában. A mai adat ugyanakkor egyértelműen azt jelzi, hogy az ING által előrejelzett idei (átlagosan 2,8%) és jövő évi (3,3%) inflációt felfelé mutató kockázatok övezik, vagyis könnyen lehet, hogy az MNB által jelzettnél (2019 közepe) hamarabb éri el a maginfláció a célértéket.