Az MSZP frakcióvezetője szerint a magyar jogszabályok egyértelműen rendelkeznek arra az esetre, ha az országgyűlés nem fogadja el ősszel a jövő évi költségvetést.
Az MSZP frakcióvezetője szerint a magyar jogszabályok egyértelműen rendelkeznek arra az esetre, ha az országgyűlés nem fogadja el ősszel a jövő évi költségvetést; erről Lendvai Ildikó a Népszavának adott interjúban beszélt.
"A magyar jogszabályok egyértelműen rendelkeznek: semmi nem áll le, a kifizetések az ideinek megfelelően folytatódnak jövőre is. Csak az a baj, hogy az inflációkövető családipótlék-, nyugdíjemelés nem valósul meg" - fogalmazott Lendvai Ildikó arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a következménye annak, ha a parlament ősszel nem fogadja el a jövő évi költségvetést. Hozzátette: ezzel mindenki rosszul járna, ezért az MSZP minden erejével el akarja kerülni az ilyen helyzetet.
Lendvai Ildikó szerint az ellenzéki pártoknak nem azt kell eldönteniük, hogy szeretik-e a kormányt, hanem azt, hogy jobbnak tartják-e, ha az idei költségvetés lesz érvényes 2009-re is.
Az SZDSZ-el kapcsolatban a szocialista politikus azt mondta: ha hosszútávon gondolkodnak, akkor az MSZP-nek a következő választásokon még a legtermészetesebb szövetségesi partnere a liberális párt lesz. Persze - tette hozzá - nem abban a kiszolgáló értelemben, nem leányvállalatként, ahogy a Fidesznek a KDNP.
A szakértői kormányról Lendvai Ildikó úgy vélekedett: ez nem komolyan végiggondolt ötlet, ez "politikai blöff", politikai illúzió".
Úgy véle, lehet olyan kormányt toborozni, amelynek csak olyan tagjai vannak, akiknek nincs párttagkönyvük, ám egy ilyen kormánynak is kell, hogy legyen parlamenti többsége, amely elfogadja a kormányprogramot. Ezt a többséget vagy az MSZP-vel vagy a Fidesszel lehet létrehozni - közölte. Arra a felvetésre, hogy az ellenzéknek jelenleg többsége van a parlamentben úgy reagált: azt nem lehet látni, hogy van-e olyan program, amely mögé egységben fel tudnának sorakozni az ellenzéki pártok.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhatodik módosítását és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését – közölték az államfő Facebook-oldalán pénteken. Az aláírt módosítókat tartalmazó Magyar Közlöny nem sokkal péntek délután kettő óra előtt meg is jelent.
Frissültek a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatok: a tavalyi számok alapján még Lettország előtt állt Magyarország, a friss adatok szerint már nem. A két tagállam holtversenyben osztozik a sereghajtó pozíción.
Csütörtökön 11 órától tartották a kormányszóvivői sajtótájékoztatót, amelyen ismét kormánydöntésekről, valamint az uniós pénzek hazahozatalának állásáról is szó esett.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 3680 milliárd forint jut Magyarországnak. Ennek a felhasználásáról hónapokon belül dönteni kellene, de a kormány talált módot arra, hogy ne kelljen kapkodni.
Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, ha a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a termelés bővülésével – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.
Az Arab-öböl menti államok olajtermelése valószínűleg októberre helyreáll, de a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok mennyisége így sem haladja meg a háború előtti szint 70 százalékát – vélik az amerikai Goldman Sachs bank szakértői, akiket a Bloomberg idézett csütörtökön.
.jpg)
Az MSZP frakcióvezetője szerint a magyar jogszabályok egyértelműen rendelkeznek arra az esetre, ha az országgyűlés nem fogadja el ősszel a jövő évi költségvetést. .jpg)
.jpg)
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
