"Mindenképp abban a helyzetben leszünk, hogy a kormányzótanács január 22-i ülésén dönthetünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy dönteni is fogunk" - mondta Benoit Coeuré, a bank végrehajtó testületének tagja a Die Welt című német napilap keddi számában megjelent interjúban.
Az újabb úgynevezett mennyiségi könnyítési program keretében az EKB értesülések szerint 500-1000 milliárd euró értékben vásárolna kormánykötvényeket az eurózónában.
Más a helyzet, mint Amerikában
Ebben a kérdésben eddig alig palástolt ellentét feszült Mario Draghi, az EKB elnöke és Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke között. Draghi többször jelezte, hogy az EKB hasonló gazdaságélénkítő intézkedéseket készül hozni, mint amilyeneket az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alkalmazott. Weidmann ellenben újra meg újra azt hangoztatta, hogy az olcsó pénz politikája, amelyet a Fed és a japán jegybank követ, nem ültethető át egy az egyben Európába, mert Európában nincs központi kormány, ráadásul a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetnék a szükséges reformok végrehajtását.
Coeuré hangsúlyozta, hogy a január 25-én esedékes görög parlamenti választások nem befolyásolják az EKB politikáját. "Egy választás semmit sem változtat a monetáris politika irányvonalán" -mondta. A közvélemény-kutatások szerint vezető baloldali Sziriza párt újra akarja tárgyalni a 240 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében vállalt feltételeket, és fel akarja számolni a megszorító intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban ismét felerősödtek a félelmek, hogy Görögország kieshet az eurózónából.
Akár már jövő héten jöhet a nagy bejelentés
Előrehaladott stádiumban vannak a megbeszélések az Európai Központi Bankban (EKB) az újabb kötvényvásárlási programról, és a döntés akár már az igazgatótanács január 22-i ülésén megszülethet.
Ez a „gig economy.” 
