| Arról, hogy pontosan mit tartalmaz a salátatörvény és milyen pontokon módosítja a benyújtott törvényjavaslatokat, itt olvashatják részletes cikkünket. |
Az úgynevezett salátatörvény javaslata 46 törvényt módosít. A kormány pénteken nyújtotta be, és kedden már szavaz is róla plénum, ennyi idő alatt nem lehet áttekinteni a szöveget - mondta a bizottsági vitát megnyitva Nyikos László bizottsági elnök. "Ez a javaslat lenne a jövő évi költségvetés valódi magalapozása, ha érdemben lehetne megvitatni" - mondta a másik jelen lévő ellenzéki képviselő, Veres János. Szerinte egyes pontjait támogatni lehetne, de miután egyben kell szavazni az egész szövegről, a pártja nem támogatja azt. Kiemelte azt is, hogy a kormány az utóbbi hónapokban sorozatban módosíttatta az államháztartási törvényt azért, hogy ne legyen érdemi vita a jövő évi költségvetésről. Ez viszont azzal jár, hogy januártól számtalan esetben kell majd módosítani a költségvetést.
Nyikos László szerint lényeges szakmai kérdéseket nem rendez a javaslat. Példaként említette erre azt, hogy az államháztartási törvény módosítása a költségvetési intézmények maradványánál nem tesz különbséget a kötelezettségvállalással le nem kötött maradvány és az olyan lekötött maradvány között, amely a következő évi kifizetést szolgálja. A benyújtott öt képviselői módosító javaslat közül a kormánypárti képviselők egy technikai jellegűt támogattak.
Az ülés végén osztotta ki a bizottság munkatársa a bizottsági módosító javaslatot, amely azt célozta, hogy az egyházi mivoltuktól megfosztott és egyesületként tovább működő szervezetek is működtethessenek felsőfokú oktatási intézményt. A kormánypárti képviselők ezt is támogatták. A bizottság többségi álláspontját Ékes József (Fidesz) mondja el a keddi általános vitán. Veres János figyelmeztette, hogy a plénumon csak a bizottságban elhangzottakat ismertetheti, ott pedig a kormánypárti képviselők nem érveltek a javaslat mellett.
A Tisza-hatás. 
