A pénzügyminiszter egy párizsi gazdasági konferencián hangsúlyozta: a programmal a meglévő állami vagyon racionális felhasználását akarják elérni.
A pénzügyminiszter szerint közös állami-magán vállalatokat kell létrehozni olyan módon, hogy a magánbefektetők kötelezik magukat egy bizonyos összegű beruházásra, és az államnak meghatározott arányú részesedése marad a cégekben a nyugdíjalapok pénzének biztosítására.
A hitelezők által előírt reformprogramban 2016-ra előirányzott 4,5 százalékos elsődleges államháztartási többletről azt mondta: ez további megszorításokat jelent, és céljával ellentétes eredménye lesz, "mivel nőni fog az adósság a GDP összeomlása miatt". Olyan pénzügyi tervre van szükség, aminek van értelme - tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számított - egyenlegének mindenképpen aktívumot kell mutatnia.
Görögországnak 650 millió eurót kell átutalnia külföldi hitelezőinek áprilisban. Emellett 2,4 milliárd euró értékű görög kincstárjegy jár le áprilisban, valamint további 1,7 milliárd eurót kell előteremteni a bérek és nyugdíjak kifizetésére.
A görög államkincstár azonban üres, a nemzetközi hitelezők nem segítenek addig, amíg megállapodásra nem jutnak a Ciprasz-kormánnyal a reformokról. Athén azt reméli, hogy a hitelezők jóváhagyják az általa előterjesztett reformcsomagot és így megkapja az EU/IMF-mentőprogramból megmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, valamint az Európai Központi Banknak a görög államkötvényekből származó 1,9 milliárd euró hozamát is.
Az Athéni tőzsdeindex az Athex 0,9 százalékot emelkedett a hírre, hogy Görögország megerősítette: kifizeti az áprilisi részletet. Az Európai Központi Bank felemelte a görög bankok számára folyósítható sürgősségi hitelek összegét.
A következő kihívás április 26-án esedékes: ekkora kell egy elfogadható reformprogramot letennie Alekszisz Ciprasz kormányának az uniós pénzügyminiszterekből álló csoport elé. Hat napot kaptak a feladatra.
Szorosabbra fűzné az EU a viszonyt. 
