Az idén még a tavalyinál is nagyobb pénzromlás jöhet

A Magyar Bankholding várakozásait felülmúlta a bruttó átlagbérek 16,8 százalékos novemberi növekedése, valamint az, hogy közben a rendszeres keresetek tovább gyorsulva 20,2 százalékkal emelkedtek. Ezzel – mint megjegyzik – 2018 óta 67,1 százalék volt a rendszeres bérek növekedése. 

Ugyanakkor a Bankholding elemzői is felhívták a figyelmet arra, hogy az inflációs folyamatok agyonnyomják a dinamikus bérnövekedést, hiszen a nettó reálbérek immár 4,7 százalékkal csökkentek novemberben.

Nem volt elég tehát, hogy folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem az év utolsó előtti hónapjában, amelyet a Bankholding elemzői elsősorban annak tudnak be, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát. 

Továbbá feljebb tolta a pályát a tavaly év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum, amit támogatott a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó is. Így várakozásunk szerint a tavalyi bérnövekedési ütem meghaladhatta a 17,5 százalékot, míg idén 15 százalékot elérő lesz a béremelkedés mértéke, azonban a tavalyi évhez hasonló számban megjelenő évközi béremelések esetén ez több százalékponttal magasabb is lehet – prognosztizálják a Bankholdingnál.

Megítélésük szerint a bérköltségek további növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot egy klasszikus ár-bér spirálhoz. Ám felhívjáka. figyelmet arra, hogy jelenleg több esetben látszik az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat az idei bérköltségek kigazdálkodására. Eközben az áremelési várakozásoknak a tartósan magas szinten történő beragadását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok immár kevésbé moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még erősebb recesszió okozása nélkül meg tudják tenni, ami egyre nehezebb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet láthatóan nem csökken sem a hazai gazdaságban, sem más fejlett gazdaságokban, így vélhetően átmenetileg a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség és a bérinfláció. 

Az idei szintén erőteljesebb minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának, valamint a várható pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalék alatti nettó reálbércsökkenéssel kell számolni 2023-ban előreláthatólag, a tavalyi enyhe pozitív emelkedés után – vélik a Magyar Bankholding elemzői.