Egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak adóssága, így július végére elérte az 59 milliárd forintot – írja az Economx a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján. Bár az egészségügy idén 80 milliárd forinttal több beépülő forrást kapott, a tartozások továbbra is gyorsan gyűlnek: Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára szerint év végére akár a 100 milliárd forintos szintet is elérhetik. A tavalyi év végén 95,5 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak és a hozzájuk tartozó háttérintézmények.
Az intézmények között ismét beindult a bérverseny, sok helyen hívják át a szakembereket más kórházakból magasabb jövedelemért. Mivel a bértábla eléggé zárt, különböző kreatív juttatásokkal lehet feltornázni a hivatalos kereseteket – mondta a lapnak Rásky.
Egyes intézményekre továbbra is igaz, hogy a kapott finanszírozás alig több, mint a bértömeg. Sok helyen az alapműködés finanszírozása is nehézkes, így nem csoda, hogy az intézményrendszer számtalan pontján adósság keletkezik.
A legnagyobb tartozást a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet halmozta fel, amelynek adóssága 3 milliárd 143 millió forintra rúgott. Nem sokkal maradt el ettől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház 2 milliárd 624 millió forintos tartozással.
A budapesti intézmények közül különösen nagy adósságot görgetett az Észak-budai Szent János Centrumkórház, ahol július végén 2 milliárd 39 millió forintnyi kifizetetlen számlát tartottak nyilván. Hasonló nagyságrendű, 2 milliárd 6 millió forintos tartozás gyűlt össze a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetnél is.
Fotó: MTI
A Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházának adóssága 1 milliárd 118 millió, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórházé 1 milliárd 52 millió, a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központé pedig 1 milliárd 14 millió forint volt.
A listán további jelentős tartozások is szerepelnek: az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet 1 milliárd 479 millió, a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 955 millió, a Hatvani Albert Schweitzer Kórház 988 millió, míg az Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórház 860 millió forintos adósságot halmozott fel július végére.
A kórházi beszállítók érdekeit képviselő főtitkár szerint a magas tartozásállomány ellenére a mintegy 4500 kis- és középvállalkozás továbbra is biztosítja az eszközöket az intézmények számára.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy nyár eleji konferencián az idei évre 500 milliárd forintos többletforrást ígért az egészségügynek, a vállalatok körében továbbra is óvatos a várakozás: azt latolgatják, hogy a költségvetés helyzete mellett valóban megérkezik-e a beígért pluszpénz, és ha igen, mekkora összeg áll majd ténylegesen rendelkezésre.
A négy egyetemi klinika adóssága június végén 21,7 milliárd forint volt, ez július végére 22,2 milliárd forintra emelkedett. A Szegedi Tudományegyetem klinikája 7 milliárd forinttal, a Debreceni Egyetemé 6,6 milliárddal, a Pécsi Tudományegyetemé 6,7 milliárddal, a Semmelweis Egyetemé 1,9 milliárddal tartozik.
A finanszírozás jelenlegi hiányosságai leginkább a klinikák működésében jelennek meg. Egyrészt az ellátandó populáció mérete jelenti a problémát, másrészt az, hogy a klinikák már nem tudják továbbküldeni a betegeket, tehát a legveszteségesebb ellátásokat is el kell végezniük. Ezekre az intézményekre a jelentősen megnövekedett rezsi- és egyéb üzemeltetési költségek is jelentős terheket rónak.
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
