Az inflációra figyel az MNB

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank kedden nem nyúlt az irányadó kamatokhoz, az továbbra is 0,6 százalékon maradt, és a kamatfolyosó sávjait sem módosították. Indoklásában az MNB megint azt hangoztatta, hogy elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ugyanakkor októberben ismét rekordszintre nőtt a világon a napi koronavírusos megbetegedések száma, így a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas. Az elmúlt időszakban a globális pénzpiaci hangulat összességében változékonyan alakult, és a kockázati mutatók még mindig magas szinten állnak.

A fentiek miatt a nagy jegybankok (FED, EKB) egyaránt folytatták likviditásnyújtó és eszközvásárlási programjaikat. A laza monetáris kondíciók a régióban is jellemzőek, és a lengyel, illetve a román jegybank is továébb vitte állampapír-vásárlási programját. A laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak.

Továbbra is fókuszban az infláció

Az MNB megerősítette a néhány hete az Infláció jelentésben közölteket, várakozásai szerint a járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik. Összességében 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

A gazdaság újraindulását követő nyári hónapokban az infláció a toleranciasáv felső széléig emelkedett, amihez a megelőző hónapokban elmaradt átárazások érvényesítése mellett egyes esetekben az áremelések előrehozása is hozzájárulhatott. 2020 szeptemberében az infláció 3,4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalékra csökkent. Előretekintve az inflációs alapfolyamatok alakulását a keresleti-kínálati súrlódások áremelő és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is jelentőséggel bír, amit a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kísér.

A rövid hozamokat fel, a hosszút lefelé tolnák

A jegybank az is hangsúlyozta, hogy az infláció alakulását nem csak figyelemmel követik, hanem szükség esetén készen állnak a megfelelő eszközök alkalmazására. A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. Mindez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az egyhetes jegybanki betét révén továbbra is be tudnak avatkozni a folyamatokba, sőt akár azt is ki lehet olvasni az indoklásból, hogy ha szükségesnek látják a döntéshozók, akkor akár a mostani 75 bázispontos szintnél magasabb hozamot is meghirdethetnek a heti tendereken.

Miközben a rövid hozamokat némileg felfelé tolják az egyhetes betéttel, a hosszúak esetében az állampapír vásárlásokkal igyekszik a hozamgörbét laposan tartani. Azt is jelezték, hogy a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett, folyamatosan, a szükséges mértékben fogja használni.