BUX
35 999.66
+2.24%
+789.00
OTP
10 190.00
+4.67%
+455.00
MOL
2 022.00
+1.10%
+22.00
RICHTER
6 880.00
+0.88%
+60.00
MTELEKOM
390.00
+0.13%
+0.00
 
2019. október 28. 19:10

Az MNB jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele. Az ugyanis a magánnyugdíj-pénztárakra emlékeztetne.

(Fotó: Pixabay)

A Magyar Nemzeti Bank aktívan lobbizik az öngondoskodási rendszer megváltoztatása - nyugodtan kijelenthetjük, új alapokra helyezése - mellett, de javaslata hasznosságáról egyelőre nem tudta meggyőzni a kormányt. Amelyen belül egyébként igen komoly vita alakult ki a béren kívüli juttatásokról, mint azt lapunknak elárulta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter - írja az mfor.hu.

A jegybank a versenyképességi programjában vetette fel a jóléti alapok bevezetését. Ami valójában nem más, mint annak a beismerése, hogy az öngondoskodási rendszer az elmúlt években visszaépült: a cafeteria-rendszer megnyirbálása, illetve a kötelező nyugdíjpénztárak kivéreztetése bár az államháztartás szintjén rövid távon, illetve az adósság csökkentésében eredményt hozott, de tovább rontotta a lakosság öngondoskodási hajlandóságát,

Ezért azt javasolja az MNB, hogy az adófizetők kötelező alapon lépjenek be a jóléti alapokba, amelyek összefogják a jelenlegi egészség- és nyugdíjpénztárakat, de más célokat is szolgálnának a jegybank elképzelése szerint a lakhatással, gyermekvállalással, időskori gondozással összefüggésben. A belépés tehát kötelező lenne, a szolgáltatások forrását az egyéni befizetések mellett a foglalkoztatók hozzájárulása, valamint az állam támogatása jelentené.

Arról egyelőre nem ismerünk részleteket, hogy ez a javaslat hogyan érintené a jelenlegi öngondoskodási struktúrát. Erről ugyanis nem osztotta meg gondolatait a jegybank.

Annyit tudunk a versenyképességi programból, hogy "az új rendszerben ún. Jóléti Alap létrehozására lenne szükség, mely a jelenlegi önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári szereplőket tömörítené egybe. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe (az egyén saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét). Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosít."

Ebből akár arra is gondolhatnánk, hogy az új szisztémában valamiképpen csorbulna a pénztárak önállósága, összeolvadásokra kényszerítve a szolgáltatókat. A másik olvasata a versenyképességi programban foglaltaknak, hogy a jóléti alapban a tag állíthatja össze a portfólióját, maga döntheti el, hogy mely szolgáltatót választja. De ez is csak találgatás.

Akárhogy is lesz, még egy szándék felfedezhető az átalakítási törekvések mögött. Az MNB a lengyel példát szeretné követni, ahol a várakozások szerint mintegy 1500 milliárd forintnak megfelelő összeg áramolhat évente a nyugdíjpénztárakba. Amit aztán a pénztárak szépen a tőzsdére vihetnek, vagyis ha sikerülne adaptálni ezt a rendszert, az igen jót tenne a Budapesti Értéktőzsde - régiós szinten gyérnek számító - forgalmának. Ráadásul a versenyképességi program hazai részvényeket említ a tőkelekötés lehetséges eszközeként, vagyis a hagyományos papírok mellett - OTP, Richter, Mol - a manapság előrenyomuló, a NER-hez ezer szállal kapcsolódó tőzsdei vállalatok is bőségesen részesedni tudnának a beáramló tőkéből, szárnyalhatnának az árfolyamok.

A jegybank időről időre előveszi ezt a témát, konferenciákon propagálja, de úgy tűnik, egyelőre eredménytelenül. A kormány ugyanis még nem tárgyalta ezt a javaslatot - ismertette érdeklődésünkre a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter. A gazdasági kabinetet ugyan megjárta a jegybank ötlete, de ott el is akadt, mert van egy eleme, amit sehogy sem tud elfogadni a kormányzat. Mint a miniszter elmondta, a kötelező beléptetéssel van bajuk, s csak akkor tudják támogatni a jegybanki javaslatot, ha ez kikerül belőle.

Gulyás Gergely szavaiból egyébként az is kiderült, hogy a kormány nem zárkózik el az öngondoskodás jelenleginél nagyobb állami ösztönzésétől, támogatásától. Úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy "amennyiben a javaslat az, hogy a különböző öngondoskodási formákat a kormány a jelenleginél nagyobb mértékben támogassa, szerintem az egy támogatandó álláspont."

Mikor felhívtuk a figyelmét arra, hogy az elmúlt évek intézkedései pont szembementek ezzel az elvvel, akkor az volt a válasza, hogy "részben igen, részben nem, de amilyen a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság fenntartása volt, oda semmiképpen nem szeretnénk visszatérni".

Megemlítettük, hogy az önkéntes pénztári tagság állami támogatását is megnyirbálták, a cafeteria-rendszeren belül. Erre ez volt a válasza: "Igen, mert a cafeteria-rendszerről is van egy vita, a bér melletti juttatások kérdéséről, és ez a kormányon belül jelentős nézetkülönbségekkel együtt járó vita". Ami azt sejteti, hogy nem minden kormánytag támogatta az öngondoskodás támogatásának visszavágását (a kedvezményes adózás eltörlését).

De még egy frontvonalat fel lehet fedezni: a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter között. Matolcsy György és Varga Mihály szakmai nézetkülönbségeiről sokat cikkezett a sajtó - mi is. Ez a személyeskedő hangvételtől sem mentes vita arról szól, hogy ki irányítsa a gazdaságpolitikát. Matolcsy jegybankelnökként is beleszólást kér az állam pénzügyeire vonatkozó tervezésbe, amit Varga nehezményez. A jegybanknak számos, a bér- és adópolitikát érintő ötlete van, ezekkel rendszeresen bombázzák a kormányt, amit nyilván nem vesznek jó néven a József nádor téren. Így vannak ezzel a most ismertetett javaslattal is.

Vélemény:

Látszólag nem megoldhatatlan feladat a jegybanki javaslat átformálása, de valójában pont a lényeg veszne el, ha kikerülne a kötelező elem a jóléti alapok tagságának szabályozásából. Az MNB azért ragaszkodik ehhez, mert mint a piaci felügyeletet ellátó szerv, azt tapasztalja, hogy a pénztárakba egyre kevesebben lépnek be, és ami még fájóbb, hogy a fiatalabb generációk mind nagyobb hányadát nem tudják megszólítani az intézmények. Őket tehát először kötelező erővel be kell léptetni, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek az öngondoskodás hasznáról. A kilépés önkéntességét muszáj biztosítani, különben tényleg a beszántott magánnyugdíj-pénztárakra hasonlítana a rendszer. Így nyilván lesz lemorzsolódás, de ha minden negyedik-ötödik új tagot sikerülne megtartani, az már eredmény lenne. A kormány viszont az előbb említett okokból nem tudja támogatni a kötelező belépést: 2011-ben mintegy 3000 milliárd forintot szánkáztattak vissza a magánpénztárakból az államhoz (és költötték el adósságcsökkentésre, részvényvásárlásra, egyebekre), és nagyon rossz fényt vetne erre az intézkedésre, ha lényegében ugyanarra a logikára épülő rendszert indítanának el újra.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Három százalékkal növekednek a nyugdíjak 2021-ben
Baka F. Zoltán | 2020. május 26. 11:18
A járványhelyzet ellen a rendvédelmi, honvédelmi költségek emelésével vesszük fel a harcot. A nyugdíjak 3 százalékkal emelkednek jövőre.
Makro / Külgazdaság Szárnyalnak a tőzsdék és a forint, de így is marad-e?
Csabai Károly | 2020. május 26. 10:47
A koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos remény hatására emelkednek a részvényárfolyamok világszerte, amiből a BUX sem marad ki. Sőt a forint is erősödni tudott az euróval szemben, árfolyama a 350-es szint alá ment. Kérdés, ott is marad-e a ma idehaza várható két fontos fejleményt, a 2021-es költségvetés benyújtását és a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követően is.
Makro / Külgazdaság Nem fogy most annyira a magyar
MTI | 2020. május 26. 09:57
Az első negyedévben kétszer annyi házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többen születtek, a halálozások száma csökkent, szóval mérséklődött a természetes fogyás.
Makro / Külgazdaság Brazília lett a koronavírus-járvány új gócpontja
Wéber Balázs | 2020. május 26. 09:17
Brazília megelőzte az Egyesült Államokat a napi új koronavírusos halálozások számában. Dél-Amerika egésze ugyanakkor eddig jól vészelte át a vírust Európa gócpontjaihoz képest a hivatalos adatok szerint.
Makro / Külgazdaság Brutális adóssághegyek maradnak a járvány után
Király Béla | 2020. május 26. 06:07
A járvány sújtotta gazdagabb államok vaskos gazdasági mentőcsomagokat állítottak össze annak érdekében, hogy a járvány lecsengését követően a gazdasági élet mihamarabb visszatérjen a korábbi kerékvágásba. A tűzoltás elmúltával viszont óriás adóssághegy marad, amelynek kezelése komoly kihívással járhat.
Makro / Külgazdaság Szépen lassan nyílnak a cseh határok is
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 25. 20:58
Csehország fokozatosan megnyitja a koronavírus-járvány miatt korábban lezárt államhatárait - közölte Andrej Babis cseh miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Óriási segélycsomagot kapnak az önkormányzatok - Ausztriában
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 25. 19:49
A települések önkormányzatainak hirdetett támogatási csomagot az osztrák kormány; a pályázaton induló városok és falvak között egymilliárd eurót osztanak szét - jelentette be Sebastian Kurz kancellár, aki példátlan méretűnek nevezte a támogatási csomagot.
Makro / Külgazdaság A nap képe: mellbevágó címlap – nevet kaptak a névtelen áldozatok
Wéber Balázs | 2020. május 25. 18:21
Sokszor önkéntelenül is úgy beszélünk a koronavírus áldozatairól, mintha csak számsorok lennének egy statisztikában.
Makro / Külgazdaság Elárult az államtitkár néhány számot a gazdaságvédelmi akciótervről
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 25. 16:42
A gazdaságvédelmi akcióterv keretében péntektől lehet beadni a jelentkezést a high-tech és zöld magyar, a kkv-hatékonyságot növelő 50 milliárd forint keretösszegű pályázatra.
Makro / Külgazdaság Újabb nukleáris válság fenyeget - Kína a valódi célpont
Káncz Csaba | 2020. május 25. 13:53
A hadászati egyensúly architektúráját napjainkban már a teljes széthullás veszélye fenyegeti, ami a fegyverkezési verseny újabb fordulóját vetíti előre. Orosz szakértők szerint Washington kivonulása a hadászati megállapodásokból valójában Pekingnek szóló fenyegetés. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél