Azt tették Matolcsy Györgyék, amire a piac számított

Mint arról beszámoltunk, a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,6 százalékon, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. A kamatdöntés után kiadott közlemény szerint az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat (0,6 százalék) és az egyhetes betéti eszköz kamata (0,75 százalék) között különbséget tart fenn – ez fontos üzenet a piaci szereplők felé, azt sugallja ugyanis, hogy nem lehet számítani kamatváltozásra.

Ezúttal nem hoztak fajsúlyos döntéseket Matolcsy Györgyék. Fotó: MTI

A tanács úgy ítéli meg, hogy az árazási döntéseket a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelkedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index a tavaszi hónapokban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakulhat az MNB szerint. Úgy számol, hogy az indirektadó-változások összességében az inflációt 2021-ben 0,8, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelik. Ezzel szemben a mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat. Összességében az infláció 2021-ben a 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a jegybanki cél (3 százalék) körül alakulhat. A járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet, ezért a tartósabb inflációs hatások megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosságot tartanak indokoltnak a Szabadság téren.

A 2020-ban átmenetileg a GDP 81 százalékára emelkedett államadósság a Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan ismét csökkenő pályára fog állni, mondván, az adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak. A tőkemérleg többlete hozzájárul az ország tartós, pozitív külső finanszírozási képességének fenntartásához, amelynek hatására az ország nettó külső adóssága a következő években tovább mérséklődik – olvasható a tanács közleményében.

Az MNB januárban kiterjesztette az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is, ezzel biztosítva a folyamatos állampapírpiaci likviditást a hozamgörbe középső szakaszán. Heti állampapír-vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja, ami során a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat. Fontos kitétele a közleménynek, hogy az MNB az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni és továbbra is kiemelt fontosságúnak tekinti a hosszabb futamidők súlyának növelését az államadósság lejárati szerkezetében.

A Monetáris Tanács szerint az NHP Hajrá kiemelt fontosságú a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompításában. A konstrukció keretében 2021. február közepéig több mint 26 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe a kedvező finanszírozási lehetőséget, 1700 milliárd forintot meghaladó összegben. Emellett a nagyvállalatok a Növekedési Kötvényprogram kezdete óta február közepéig összesen közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

Az előző negyedévekhez hasonlóan az MNB március végén ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap-tendereket tart, miután kiemelt szempontnak tartja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az aktív piaci jelenléttel az MNB tompítja a nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól – szögezi le a Monetáris Tanács közleménye, ami jelzés a piacok felé, hogy a 0,6 százalékos jegybanki alapkamat csökkentésére egyelőre nem kell számítani.