Az egyre égetőbb magyar munkaerőhiány egyik leggyorsabb ellenszere a külföldi munkavállalók alkalmazása - bár a kormányzatnak nem áll kifejezetten szándékában a megüresedett állások külföldiekkel való feltöltése, átmeneti megoldásként mégis ösztönözte ezt akkor, amikor ukrán vendégmunkások hiányszakmákban történő foglalkoztatását elősegítő programot indított. Ennek keretében a korábbi években 5000 ukrán vendégmunkást sikerült munkára fogni. Hogy a program volt-e ennyire sikeres, vagy a cégek magánakciójáról van-e szó, melynek során külföldről toboroznak embereket, az nem teljesen egyértelmű, viszont tény, hogy elkezdték megrohamozni az országot a külföldi dolgozók.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2018-ra vonatkozó adatai szerint
a tartózkodási jogosultságot szerzők több mint fele, 54 százaléka érkezett munkavállalási szándékkal Magyarországgal. Ez a 111 279 külföldiből 60 931 főt jelent.
Előző évhez képest egyébként mind a tartózkodási engedélyt szerzők, mint a munkavállalási céllal érkezők száma drasztikusan megugrott. 2017-ben még "csak" 58 923-an kaptak tartózkodási engedélyt, közülük 24 539-en érkeztek munkavállalási szándékkal.
Arányaiban még a munkavállalási célnál is nagyobb növekedés volt azok számában, akik "további tartózkodási célok" miatt érkeztek, ám ez csak az alacsony bázisnak köszönhető. A 2017-es 797 fő után 2061 személy szerzett ilyen indokkal tartózkodási jogosultságot.
Létszámot tekintve a második legnagyobb csoportot azok képezik, akik a tanulmányaik folytatása miatt folyamodtak engedélyhez. Egy év alatt 50,8 százalékkal 29 039-re nőtt a tanulmányok folytatása miatt jogosultságot szerzők száma. Ennél nagyobb növekedés volt a család együttélése miatt engedélyt szerzők körében. Tavaly 8189-en érkeztek ilyen szándékkal Magyarországra, ami 51,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Problémásak az ukránok?
A statisztika alapján leszűrhető, hogy a legtöbb probléma talán pont az ukrán állampolgárságú személyekkel van. A kényszerintézkedések alapján idegenrendészeti kiutasítások és bíróság által elrendelt kiutasítások is a legtöbb esetben ukrán állampolgárokat érintettek. Az idegenrendészet 83, a bíróság pedig 53 ukrán esetében rendelt el kiutasítást. Kitoloncolni pedig 21 ukránt kellett tavaly, igaz ez csak a harmadik legnagyobb érintett állampolgárság ebből a szempontból. Náluk több szerbet (49 fő) és albánt (39 fő) kellett kitoloncolni az országból.
Lehetetlen lenne tiszta választásokat tartani Ukrajnában a jelen helyzetben. De akkor miért mondja Zelenszkij, hogy nemsokára kiírhatja a választásokat? 
