Az államfő kijelentette: soha nem írna alá olyan megállapodást, amely nyereségesen működő állami vállalatok eladását vagy a bérindexálás eltörlését helyezi kilátásba, amint azt a nemzetközi hitelezők többek között követelik.

"Nem egyszerűen nemet mondunk nekik, hanem módosított javaslatokkal élünk" - mondta az elnök az állami televízióban. "Ezek a javaslatok éppen annyi megtakarítást eredményeznek, mint amit a hitelezők kérnek" - tette hozzá.

Ciprus júniusban kért nemzetközi mentőcsomagot azután, hogy az ország két vezető bankja a görög bankrendszerrel való szoros kapcsolata miatt olyan veszteségeket szenvedett el és akkora tőkepótlásra szorult, hogy annak az állam már nem volt képes eleget tenni.

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap júliusban nyújtotta át a ciprusi kormánynak a gazdaság kiigazítására vonatkozó programját, amelyben egyebek mellett privatizáció és a bérek megnyirbálása, a tizenharmadik havi fizetés eltörlése szerepel.

Az Európai Bizottság becslései szerint a 17 milliárd eurós GDP-jű Ciprusnak 10 milliárd eurós mentőcsomagra van szüksége (összehasonlításképp: Magyarország 12-15 milliárd euró nagyságú csomagról tárgyal).

Ciprus a közelmúltban 5 milliárd eurós hitelért folyamodott a tradicionális partner Oroszországhoz, miután 2011 végén már kapott egy 2,5 milliárd eurós kedvezményes hitelt.