Az államháztartás központi alrendszerének tavaly decemberi hiánya 247,8 milliárd forintot tett ki, az éves deficit 1218,6 milliárd forint lett - közölte az előzetes számokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A központi költségvetés 1195,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,9 milliárd forintos deficittel, míg az elkülönített állami pénzalapok 2,2 milliárd forintos szufficittel zárták a tavalyi évet.
A 892,4 milliárd forintos módosított törvényi előirányzatnál 326,2 milliárd forinttal magasabb volt a pénzforgalmi hiány, ami főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek mintegy 560 milliárd forintos elmaradásával magyarázható - írta az NGM.
Ezektől eltekintve a pénzforgalmi hiány jelentősen kedvezőbb képet mutat a költségvetési törvényben jóváhagyott összegnél, és hangsúlyozták, hogy e bevételek elmaradása az államháztartás eredményszemléletű, uniós módszertan szerinti egyenlegét nem befolyásolja.
A vártnál sokkal jobban alakul a 2015-ös költségvetési egyenleg
Az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi hiánya 1218 milliárd forint, a GDP-arányos hiány várhatón 2 százalék lesz – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az előzetes számok alapján szerdai sajtótájékoztatóján. Ez a 2,4 százalékos hiánycélnál lényegesen jobb adat. Részleteket itt olvashat >>>>
Mitől lesz jó az adat?
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az egyes uniós átutalások csúszása a pénzforgalmi hiányt jelentősen, az EU által preferált módszertannal számolt eredményszemléletű deficitet viszont csak részben befolyásolja. A szakértő szerint tavaly már év közben is látszott, hogy kedvezőek a költségvetési folyamatok, erőteljesen nőttek a bevételek, jelentősen csökkentek viszont a kamatkiadások, ezek határozták meg a deficit kedvező alakulását.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szintén hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztás növekedése és az ehhez kapcsolódó adókból származó többletbevételek, illetve a foglalkoztatás bővülése és a munkabérek emelkedése miatt a személyi jövedelemadóból származó többletbevételek megalapozták a tervezettnél kedvezőbb adatokat.
A költségvetési konszolidáció, az államháztartási hiány csökkentése, illetve tartósan a GDP 3 százalék alatt tartása általános törekvés az EU-ban, és ebbe jól illeszkedik a magyar teljesítmény, amit támogat a gazdasági növekedés.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
