A pedagógusokat ért bántalmazások és az iskolai erőszak miatt gondolta úgy a kormány, hogy iskolaőröket alkalmazva és kamerákat telepítve az intézményekbe, meg tudják előzni az ilyen jellegű eseményeket. Arról lapunkban is írtunk, hogy ennél vannak jóval békésebb megoldások is, mint a rendészeti szervek iskolai jelenléte, vagy a személyiségi jogokat is sértő kamerák felszerelése a tantermekbe. Az iskolai erőszak jó része úgy sem nyílt színen történik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma végül elállt a bekamerázástól – derül ki a kedd este benyújtott törvényjavaslatból, mely megerősítette a hvg.hu korábbi információit. A törvényjavaslat szerint az iskolaőrség intézményét továbbra is jó döntésnek tartják. A korábbi rendőrökből álló szervezet a tantestület része lesz, és azokban az iskolákban, ahol súlyos fegyelmi problémák vannak, állandóan bent lesznek a gyerekek között. Az iskolaőrök fegyvert nem, de más szankcionáló eszközt tarthatnak majd maguknál, amelyet csak az iskolában használhatnak.
A rendőrtörvény tovább taglalja a szankcionáló eszközöket, az iskolaőr a kényszerítő eszközök közül kizárólag testi kényszer, vegyi eszköz, rendőrbot és bilincs használatára jogosult, ezen kívüli egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása tilos.
Kérdés, hogy ha egy iskolaőr a tanórák alatt mondjuk az iskola folyosóján cirkál, hogy tudta volna megakadályozni a tavalyi győri esetet, ahol a diák a fizikaórán hirtelen rántotta elő kését, majd szúrta hátba a tanárnőjét.
A kamerákat tehát elvetette az EMMI, de további büntetőeszközként a családi pótlék megvonása továbbra is napirenden van. A terv az, hogy amelyik gyereket elítélik iskolai erőszak miatt, annak családjától megvonják majd a családi pótlékot egy évre. A pedagógus ellen elkövetett erőszak 12 évek kortól lesz büntethető.
A törvényjavaslat arra is kitér, hogy iskolaőr az lehet, aki sikeres vizsgát tesz az iskolában megtehető intézkedések és büntetések köréből, a Büntető Törvénykönyv megfelelő rendeleteiből, és pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretekből. Az iskolaőr, - akinek formaruhát és szolgálati jelvényt kell viselnie -, elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint fizikai állóképességét a rendőrség kétévente ellenőrzi majd.
A javaslat értelmében az iskolaőrök 2020. szeptember elsejével, a tanítási év kezdetével kezdenék meg működésüket.
A PDSZ Facebook-oldalán most ismét megosztottak egy korábban készült írást, mely egy amerikai kutatótól idéz:
„az iskolarendőrség működtetése és az iskolarendőrök számának növekedése semmiképpen sem preventív jellegű az iskolai erőszak vonatkozásában, sokkal inkább kriminalizálja a tanulókat. A rendőrség megjelenése az iskolákban növelte az iskolai előállítások számát, minthogy a kis értékű lopást, az iskola házirendjének megsértését is több esetben súlyos rendőri intézkedés követte”.
Egyesült államokbeli oktatáskutatók és pedagógiai szakpszichológusok jó része egyetért abban, hogy az iskolai agresszióra adott rendpárti, zéró tolerancián alapuló megközelítés nem bizonyult hatékonynak. Az írás kitér arra a nyolc lépésre is, amely az iskolarendészettel szemben szükséges lenne ahhoz, hogy az iskolai erőszakot ne lokálisan, hanem rendszerszinten lássuk, s ne stigmatizáljon gyerekeket vagy egyes területeket.
Népszavazás lesz Ausztriában a kötelező katonai szolgálat meghosszabbításáról. 
