|
| Ursula von der Leyen és Jean-Claude Juncker "randevúja" Brüsszelben 2019. július 4-én. EPA/OLIVIER HOSLET |
Nagy erőkkel harcol Ursula von der Leyen annak érdekében, hogy megszerezze az Európai Parlament (EP) többségének támogatását, és ő lehessen az Európai Bizottság új elnöke. A német védelmi minisztert az Európai Tanács jelölte a posztra a múlt héten, de ahhoz, hogy valóban ő legyen Jean-Claude Juncker utóda, az EP többségét, minimum 375 képviselőt is maga mögé kell állítania.
A diplomaták bizakodóak
Von der Leyen a hét elején a Zöldek, valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójával egyeztetett Brüsszelben, ma pedig a többi közt a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetőivel tárgyal. A német politikusnak akkor lenne kényelmes többsége, ha a néppártiak mellett a szociáldemokraták, a liberálisok és a Zöldek is beállnának mögé.
A Financial Times értesülései szerint az uniós diplomaták egyre inkább bíznak abban, hogy sikerül megszereznie a szükséges többséget. Von der Leyent a néppárti frakció mellett megszavazhatja a liberális (hivatalos nevén Újítsuk meg Európát), valamint a szociáldemokrata képviselőcsoport „egy jelentős része” is. Sőt, még az euroszkeptikus ECR egy része is rábólinthat a jelölésére.
Zöld és szocdem kérdőjel
Arra viszont az FT szerint egyre kevesebb az esély, hogy a Zöldek is támogatni fogják. Nekik ugyanis komoly problémáik vannak jelölésének körülményeivel – konkrétan a csúcsjelölti rendszer felrúgásával –, és nagy árat (új zöld adók támogatása) követelnek tőle szavazatukért cserébe.
Emellett – tesszük hozzá – a szociáldemokrata képviselők voksa is meglehetősen kérdéses. Múlt héten a német Szociáldemokrata Párt magasrangú képviselői egyenesen arra szólították fel az EP-t, hogy ne válassza meg von der Leyent.
Jövő héten szavaznak
A német politikusnak már az is kellemetlen lenne, ha éppen csak átvinné a lécet, azaz 375-nél több, de 400-nél kevesebb szavazatot szerezne. Egy ilyen végkifejlet ugyanis már elnökségének megkezdése előtt jelentősen gyengítené pozícióit, és megkérdőjelezné programjának végrehajthatóságát.
Von der Leyenről jövő hét kedden vagy szerdán fog szavazni az EP plenáris ülése Strasbourgban. Totális patthelyzet esetén a képviselők akár szeptemberig is kitolhatják a voksolást. Ezt azonban próbálják majd elkerülni, hiszen a halasztás eleve rossz üzenet lenne a német politikus elnökségére nézve.
Bojkottálják a fideszeseket
Az EP szakbizottságait viszont már ma délután megválasztják. A liberálisok már korábban bejelentették, hogy nem támogatják a fideszes jelölteket a bizottságok alelnöki posztjaira, ma pedig ugyanilyen döntést hozott a szociáldemokrata képviselőcsoport is – közölte Ujhelyi István, az MSZP-Párbeszéd képviselője.
A Népszava szerint hasonló lépésre készülnek a Zöldek is. Az eurószkeptikus és a néppárti képviselők viszont várhatóan meg fogják szavazni a fideszes jelölteket. Az csak délután derül ki, hogy ez elég lesz-e a megválasztásukhoz.
Az új EP-be a Fidesz 13, a Demokratikus Koalíció 4, a Momentum 2, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik pedig egy-egy képviselőt delegálhat.
UPDATE:
Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. Deutsch Tamás a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett, Gál Kingát a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották, Ujhelyi István pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki.
Három fideszes EP-képviselő – Trócsányi László (alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottság, AFCO), Bocskor Andrea (kulturális és oktatásügyi bizottság, CULT) és Hidvéghi Balázs (állampolgári jogi, belügyi bizottság, LIBE) – alelnöki jelöléséről későbbre halasztották a szavazást. (MTI)
Videókommentárunkat Ursula von der Leyen megválasztásának hátteréről és Orbán Viktor kormányfő szerepéről itt nézhetik meg:
Az amerikai elnök és Aljakszandr Lukasenka közötti megállapodás alapján 31 olyan ukrán vált szabaddá, akik bűncselekményeket követtek el Fehéroroszországban. 
