Orbán Viktor különös fordulata: miért jobb von der Leyen Webernél?
A német védelmi minisztert a magyar kormány támogatásával jelölte az Európai Tanács az Európai Bizottság élére, pedig von der Leyen számos szempontból liberálisabb politikus Manfred Webernél. Ráadásul Orbán Viktor a liberális Emmanuel Macronnal karöltve rúgta fel a csúcsjelölti rendszert. A Privátbankár.hu egyik diplomáciai forrása arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány von der Leyen minisztersége alatt kötött megaüzletet a német hadiiparral – tehát olyan nagyon rosszban nem lehetnek.
 |
| Ursula von der Leyen a néppárti frakció ülése előtt Strassbourgban tegnap – befigyel Manfred Weber. EPA/PATRICK SEEGER |
Hatalmas papírlapokat hozatott Emmanuel Macron francia elnök kedden, a maratoni EU-csúcs utolsó etapja előtt a francia delegáció szobájába az Európai Tanács épületében Brüsszelben.
Macron javasolta
Az egyikre egy olyan vázlatot skiccelt fel, amelyen a szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans neve szerepelt, a másikra egy olyat, amelyen a néppárti Ursula von der Leyené. Ezt követően bevitte a lapokat António Costa portugál és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel tartott találkozójára – emlékezett vissza a történtekre egy hivatalnok, aki jelen volt a teremben.
Sajtóhírek szerint Macron volt az is – nem pedig Angela Merkel –, aki a német védelmi minisztert javasolta az Európai Bizottság élére. Állítólag már a múlt héten bedobta a nevét, a jelöléséről szóló tervet pedig a német kancellár egyetértésével terjesztette elő.
De a V4-ek is kellettek
A francia delegáció termében történtek ugyanakkor azt is megerősítik, hogy kedden még Timmermans is az esélyesek között volt. A Politico szerint azonban akkor világossá vált, hogy a Visegrádi országok és Olaszország sikeresen blokkolták a szociáldemokrata jelöltet, és beálltak a német védelmi miniszter mögé.
A V4-ek támogatása volt az a pillanat, amikor von der Leyen jelöltsége valósággá vált
– írta a brüsszeli hírportál.
Így történhetett meg – tesszük hozzá –, hogy az ideológiai szempontból két külön bolygón élő „ősellenség”, Emmanuel Macron és Orbán Viktor hirtelen egy oldalon találta magát, ráadásul nem először. Másfél héttel korábban ugyanis Macron a magyar (és további kilenc) kormányfővel közösen golyózta ki a jelöltek sorából a néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert.
Csak Merkel tartózkodott
A meglepetésember von der Leyen jelölését végül az összes uniós állam- és kormányfő megszavazta, Angela Merkel kivételével. Persze a német kancellár sem önszántából tartózkodott, hanem azért, mert a koalíciós partner szociáldemokraták világossá tették: nem támogatják a kereszténydemokrata politikust.
Ez persze uniós szinten már nem számított, az amúgy is rogyadozó német kormánykoalíciót viszont végleg megroppanthatja.
De ki az az Ursula von der Leyen? Mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Brüsszeli gyökerek
1958-ban született Brüsszelben egy magasrangú német uniós diplomata, egyben Alsó-Szászország egykori miniszterelnöke, Ernst Albrecht gyermekeként. Diákként a brüsszeli European Schoolba is tanult, ami eleve jó pont lehetett az uniós vezetőknél. Azzal pedig, hogy a német és az angol mellett franciául is folyékonyan beszél, Macronnál vágódhatott be.
Serdülő éveit már Németországban töltötte. Eleinte közgazdaságtant tanult, később orvostanhallgató, majd nőgyógyász lett. 1986-ben férjhez ment egy dúsgazdag német arisztokrata-család leszármazottjához, Heiko von der Leyenhez, akitől hét gyermeke született.
Merkel hű fegyverhordozója
Ami a politikai pályafutását illeti, 1990-ben lépett be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU); 2003-ban Alsó-Szászország parlamentjének képviselője, majd a tartományi kormány szociális minisztere lett.
2004-ben beválasztották a CDU országos elnökségébe – amelynek máig tagja –, 2005-ben pedig az első Merkel-kormányba. A kancellár bizalmát azóta is élvezi. 2009-ig családügyi, 2009 és 2013 között munkaügyi és szociális miniszter volt, 2013 óta pedig a védelmi tárcát vezeti. A Spiegel szerint ő a Merkel-kabinet egyik legtapasztaltabb tárcavezetője, akinek komoly politikai súlya van.
Botrányos Bundeswehr
Tevékenységének megítélése ugyanakkor ellentmondásos, legalábbis ami a védelmi miniszterségét illeti. Martin Schulz volt alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt egykori elnöke egyenesen a kormány leggyengébb miniszterének nevezte, és furcsállotta, hogy ilyen teljesítménnyel az Európai Bizottság elnöke lehet.
Munkásságát ugyanakkor nem csak a politikai ellenfelek kritizálják.
A hadseregnek jó hír, hogy elmegy. Minisztersége igen kemény éveket jelentett a fegyveres erők számára
– mondta egy CDU-s parlamenti képviselő a Financial Timesnak. Minisztériuma általában negatív kontextusban került fel a német lapok címoldalára – kétes módon odaítélt tanácsadói szerződések, méregdrága hajófelújítás, a hadsereg (Bundeswehr) rossz állapota, krónikus emberhiány –, és állítólag a tábornokok sem rajongtak érte.
Erősségei közé sorolják ugyanakkor, hogy nagy tapasztalattal és kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, magabiztosan mozog Brüsszelben és a NATO-ban, valamint ápolta a közép- és kelet-európai kapcsolatait is.
Német-magyar fegyverbiznisz
De mit jelenthetne a megválasztása a magyar kormány számára?
Védelmi miniszterként nem járt hivatalos látogatáson Magyarországon, de aligha ápol rossz viszonyt az Orbán-kormánnyal, gondoljunk csak a magyar kormány és a német hadiipar között a közelmúltban kötött üzletre
– mondta a Privátbankár.hu-nak egy diplomáciai forrás.
Az Orbán-kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy negyvennégy Leopard 2 nehéz harckocsit és huszonnégy PzH 2000 önjáró löveget vásárol a müncheni Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttól. Ez az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb volumenű hazai szárazföldi haditechnikai beszerzése.
Liberálisabb Webernél
Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy von der Leyen és az Orbán-kormány viszonya felhőtlen lesz – már csak azért sem, mert a német politikusasszony a CDU kevésbé konzervatív szárnyához tartozik. Pártolja például az azonos neműek házasságát és az Európai Unió szorosabbra fűzését: szerinte a közös valuta nem elég, politikai unióra van szükség.
A célom az Európai Egyesült Államok – a mintát az olyan föderális államok jelentik, mint Svájc, Németország és az USA
– jelentette ki 2011-ben. A migrációs válság csúcspontján, 2015 szeptemberében pedig élesen kritizálta a magyar kormányt amiatt, mert az könnygázt és vízágyút vetett be a határt megrohamozó menedékkérők ellen.
Úgy tűnik tehát, hogy von der Leyen számos szempontból liberálisabb elveket vall az Orbán-kormány által kikosarazott Webernél – ezért is morbid kissé, hogy a magyar kabinet hatalmas győzelemként tálalja a jelölését.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Gulyás Gergely tegnap a Kormányinfón azt válaszolta: a magyar kormánynak az a fontos, hogy az új elnök hagyja meg a tagállamok döntési szabadságát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint von der Leyen mindenképpen jobb elnök lesz Jean-Claude Junckernél, és elnöksége idején csökkenhet a Magyarországra nehezedő brüsszeli nyomás.
Megölték a csúcsjelölti rendszert
Az persze még nem biztos, hogy valóban ő lesz az Európai Bizottság elnöke, ahhoz ugyanis az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Márpedig az EP-ben nagy a felzúdulás amiatt, hogy a Tanács félretolta a csúcsjelölti rendszert, amely a választás demokratikusabb voltát hivatott biztosítani, és mind Timmermanst, mind Webert ejtette. A Néppárt hoppon maradt csúcsjelöltje pártja strasbourgi ülésén csak annyit mondott:
Macron és Orbán megölte a csúcsjelölti rendszert.
Videókommentárunk a témában:
Címlapon
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?
- Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
- Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
- Van, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kaphat novemberben
- Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
- Csúnya égés lehet a budapesti atlétikai világbajnokság
- Dróntámadás: sok piaci hűhó semmiért?
- Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
- Megérzik a magyar autósok is a dróntámadásokat – drágul a tankolás
- Palkovics bejelentette: megalakul az Egyetemi Klinikák Tanácsa
További cikkek
-
A kormány szerint elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű bővítése
Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Tovább
-
Hogy drágult az élet az Európai Unióban?
Egy százalékon stagnált a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben augusztusban. Tovább
-
Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
A megállapodás nélküli Brexit sohasem volt ennyire valószínű - mondja Juncker. Tovább
-
Izraeli választás: egyik párt sem tud kormányt alakítani
Sem a jobboldali kormányzó Likudnak, sem az ellenzéki centrista Kék-fehér pártnak nincs esélye a kormányalakításra. Tovább
-
Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
Az amerikai professzor vádirattal felérő elemzése szerint országának katonai kiadásai elszabadultak és ez aláássa az USA azon képességét, hogy az égető nemzeti kérdések megoldására koncentráljon. Tovább
-
Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
1,5 milliárd forintos csalást számolt fel a NAV. Tovább
-
Új választásra kényszerülnek a spanyolok – idén ez már a második
Nem tudott koalícióra lépni a két baloldali erő. 2015 óta ez lesz a negyedik parlamenti választás. Tovább
-
Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Tovább
-
Mol terminál nyílt Szerbiában
Megkezdte működését a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálja Karlócán. Tovább
-
Az E.ON felvásárolhatja az Innogyt
Európai Bizottság bizonyos feltételekkel jóváhagyta, hogy a német E.ON felvásárolja a szintén német Innogy elosztási és fogyasztói megoldásokat kínáló üzletágát, valamint egyes villamosenergia-termelési eszközeit. Az ügylet érinti Magyarországot is. Tovább
-
Migránspárti boszorkányüldözés vs. EU-ellenes rágalomhadjárat: itt az uniós meghallgatás nemzetközi visszhangja
Zárt ajtók mögött együttműködünk, a sajtó előtt viszont már vagdalkozunk. Tovább
-
CNN: nem Jemenből, inkább Iránból indultak a drónok
Szaúdi és amerikai szakértők szerint "nagyon nagy valószínűséggel" Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen és nem Jemenből, mint ahogy azt korábban valószínűsítették. Tovább
-
Legalább negyedmilliárd dollárt nyert az MNB a tavalyi aranyvásárláson
Van, aki aztán tud spekulálni. Tovább
-
Elkezdődött a bírósági csata a Brexittel
Megkezdte a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. Tovább
-
Sokkal optimistábbá váltak a németek, mint voltak
Augusztushoz képest szeptemberben kevésbé volt borúlátó a befektetők hangulata Németországban és euróövezetben a ZEW felmérése szerint. Tovább
-
A kormánynak is leesett a tantusz: vendégmunkásokra költötték az állami milliárdokat
A munkaerőhiány miatt évek óta nem volt már sok értelme annak, hogy a kormány milliárdokkal támogatott nagyberuházásokat munkahelyteremtésért cserébe. Tovább
-
Van, ahol biztosan nem drágul a tankolás, hiába támadták meg a szaúdi olajlétesítményeket
A szaúdi olajipari létesítményeket ért támadás ellenére a PKN Orlen lengyel olajtársaság nem tervez benzinár-emelést. Tovább
-
Szijjártó Péter most Kubával barátkozott egy sort – új beruházások jöhetnek
A magyar-kubai gazdasági együttműködésről tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kubai Minisztertanács alelnökével. Tovább
-
Hogyan dönt Trump Irán ügyében? - Szulejmáni tábornok célkeresztben
Az izraeli biztonságpolitikai oldal szerint a támadás Dél-Irakból jött és magán viseli Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda ’al-Kudsz’ különleges egység parancsnokának keze nyomát. Tovább
-
Csúnyán visszaszólt az olasz kormány Szijjártónak
Elutasította a magyar kormány fenntartásait Róma migrációs döntéseiről Luigi Di Maio olasz külügyminiszter. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
