Orbán Viktor különös fordulata: miért jobb von der Leyen Webernél?
A német védelmi minisztert a magyar kormány támogatásával jelölte az Európai Tanács az Európai Bizottság élére, pedig von der Leyen számos szempontból liberálisabb politikus Manfred Webernél. Ráadásul Orbán Viktor a liberális Emmanuel Macronnal karöltve rúgta fel a csúcsjelölti rendszert. A Privátbankár.hu egyik diplomáciai forrása arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány von der Leyen minisztersége alatt kötött megaüzletet a német hadiiparral – tehát olyan nagyon rosszban nem lehetnek.
 |
| Ursula von der Leyen a néppárti frakció ülése előtt Strassbourgban tegnap – befigyel Manfred Weber. EPA/PATRICK SEEGER |
Hatalmas papírlapokat hozatott Emmanuel Macron francia elnök kedden, a maratoni EU-csúcs utolsó etapja előtt a francia delegáció szobájába az Európai Tanács épületében Brüsszelben.
Macron javasolta
Az egyikre egy olyan vázlatot skiccelt fel, amelyen a szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans neve szerepelt, a másikra egy olyat, amelyen a néppárti Ursula von der Leyené. Ezt követően bevitte a lapokat António Costa portugál és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel tartott találkozójára – emlékezett vissza a történtekre egy hivatalnok, aki jelen volt a teremben.
Sajtóhírek szerint Macron volt az is – nem pedig Angela Merkel –, aki a német védelmi minisztert javasolta az Európai Bizottság élére. Állítólag már a múlt héten bedobta a nevét, a jelöléséről szóló tervet pedig a német kancellár egyetértésével terjesztette elő.
De a V4-ek is kellettek
A francia delegáció termében történtek ugyanakkor azt is megerősítik, hogy kedden még Timmermans is az esélyesek között volt. A Politico szerint azonban akkor világossá vált, hogy a Visegrádi országok és Olaszország sikeresen blokkolták a szociáldemokrata jelöltet, és beálltak a német védelmi miniszter mögé.
A V4-ek támogatása volt az a pillanat, amikor von der Leyen jelöltsége valósággá vált
– írta a brüsszeli hírportál.
Így történhetett meg – tesszük hozzá –, hogy az ideológiai szempontból két külön bolygón élő „ősellenség”, Emmanuel Macron és Orbán Viktor hirtelen egy oldalon találta magát, ráadásul nem először. Másfél héttel korábban ugyanis Macron a magyar (és további kilenc) kormányfővel közösen golyózta ki a jelöltek sorából a néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert.
Csak Merkel tartózkodott
A meglepetésember von der Leyen jelölését végül az összes uniós állam- és kormányfő megszavazta, Angela Merkel kivételével. Persze a német kancellár sem önszántából tartózkodott, hanem azért, mert a koalíciós partner szociáldemokraták világossá tették: nem támogatják a kereszténydemokrata politikust.
Ez persze uniós szinten már nem számított, az amúgy is rogyadozó német kormánykoalíciót viszont végleg megroppanthatja.
De ki az az Ursula von der Leyen? Mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Brüsszeli gyökerek
1958-ban született Brüsszelben egy magasrangú német uniós diplomata, egyben Alsó-Szászország egykori miniszterelnöke, Ernst Albrecht gyermekeként. Diákként a brüsszeli European Schoolba is tanult, ami eleve jó pont lehetett az uniós vezetőknél. Azzal pedig, hogy a német és az angol mellett franciául is folyékonyan beszél, Macronnál vágódhatott be.
Serdülő éveit már Németországban töltötte. Eleinte közgazdaságtant tanult, később orvostanhallgató, majd nőgyógyász lett. 1986-ben férjhez ment egy dúsgazdag német arisztokrata-család leszármazottjához, Heiko von der Leyenhez, akitől hét gyermeke született.
Merkel hű fegyverhordozója
Ami a politikai pályafutását illeti, 1990-ben lépett be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU); 2003-ban Alsó-Szászország parlamentjének képviselője, majd a tartományi kormány szociális minisztere lett.
2004-ben beválasztották a CDU országos elnökségébe – amelynek máig tagja –, 2005-ben pedig az első Merkel-kormányba. A kancellár bizalmát azóta is élvezi. 2009-ig családügyi, 2009 és 2013 között munkaügyi és szociális miniszter volt, 2013 óta pedig a védelmi tárcát vezeti. A Spiegel szerint ő a Merkel-kabinet egyik legtapasztaltabb tárcavezetője, akinek komoly politikai súlya van.
Botrányos Bundeswehr
Tevékenységének megítélése ugyanakkor ellentmondásos, legalábbis ami a védelmi miniszterségét illeti. Martin Schulz volt alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt egykori elnöke egyenesen a kormány leggyengébb miniszterének nevezte, és furcsállotta, hogy ilyen teljesítménnyel az Európai Bizottság elnöke lehet.
Munkásságát ugyanakkor nem csak a politikai ellenfelek kritizálják.
A hadseregnek jó hír, hogy elmegy. Minisztersége igen kemény éveket jelentett a fegyveres erők számára
– mondta egy CDU-s parlamenti képviselő a Financial Timesnak. Minisztériuma általában negatív kontextusban került fel a német lapok címoldalára – kétes módon odaítélt tanácsadói szerződések, méregdrága hajófelújítás, a hadsereg (Bundeswehr) rossz állapota, krónikus emberhiány –, és állítólag a tábornokok sem rajongtak érte.
Erősségei közé sorolják ugyanakkor, hogy nagy tapasztalattal és kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, magabiztosan mozog Brüsszelben és a NATO-ban, valamint ápolta a közép- és kelet-európai kapcsolatait is.
Német-magyar fegyverbiznisz
De mit jelenthetne a megválasztása a magyar kormány számára?
Védelmi miniszterként nem járt hivatalos látogatáson Magyarországon, de aligha ápol rossz viszonyt az Orbán-kormánnyal, gondoljunk csak a magyar kormány és a német hadiipar között a közelmúltban kötött üzletre
– mondta a Privátbankár.hu-nak egy diplomáciai forrás.
Az Orbán-kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy negyvennégy Leopard 2 nehéz harckocsit és huszonnégy PzH 2000 önjáró löveget vásárol a müncheni Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttól. Ez az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb volumenű hazai szárazföldi haditechnikai beszerzése.
Liberálisabb Webernél
Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy von der Leyen és az Orbán-kormány viszonya felhőtlen lesz – már csak azért sem, mert a német politikusasszony a CDU kevésbé konzervatív szárnyához tartozik. Pártolja például az azonos neműek házasságát és az Európai Unió szorosabbra fűzését: szerinte a közös valuta nem elég, politikai unióra van szükség.
A célom az Európai Egyesült Államok – a mintát az olyan föderális államok jelentik, mint Svájc, Németország és az USA
– jelentette ki 2011-ben. A migrációs válság csúcspontján, 2015 szeptemberében pedig élesen kritizálta a magyar kormányt amiatt, mert az könnygázt és vízágyút vetett be a határt megrohamozó menedékkérők ellen.
Úgy tűnik tehát, hogy von der Leyen számos szempontból liberálisabb elveket vall az Orbán-kormány által kikosarazott Webernél – ezért is morbid kissé, hogy a magyar kabinet hatalmas győzelemként tálalja a jelölését.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Gulyás Gergely tegnap a Kormányinfón azt válaszolta: a magyar kormánynak az a fontos, hogy az új elnök hagyja meg a tagállamok döntési szabadságát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint von der Leyen mindenképpen jobb elnök lesz Jean-Claude Junckernél, és elnöksége idején csökkenhet a Magyarországra nehezedő brüsszeli nyomás.
Megölték a csúcsjelölti rendszert
Az persze még nem biztos, hogy valóban ő lesz az Európai Bizottság elnöke, ahhoz ugyanis az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Márpedig az EP-ben nagy a felzúdulás amiatt, hogy a Tanács félretolta a csúcsjelölti rendszert, amely a választás demokratikusabb voltát hivatott biztosítani, és mind Timmermanst, mind Webert ejtette. A Néppárt hoppon maradt csúcsjelöltje pártja strasbourgi ülésén csak annyit mondott:
Macron és Orbán megölte a csúcsjelölti rendszert.
Videókommentárunk a témában:
Címlapon
Nincs megállás, tovább robognak a piacok
Hétfőn is erősödtek a nemzetközi piacok, ráadásul kedden is kedvező hírek láttak napvilágot, ami tovább lendítette felfele a tőzsdéket. Igaz, a magyar piacon inkább kivárást láthatunk. Kedden napközben is számos olyan információ jön ki, amelyek hatással lehetnek a befektetői hangulatra, így az MNB kamatdöntő ülése, vagy az új brit miniszterelnök személye is ilyen lehet.
- A politikusaink csak fogják a fejüket, mekkora agyelszívás folyik
- Diana kiütötte Gotovina tábornokot
- Elkeserítő: fillérekért dolgozik nagyon sokat a magyar
- Földindulás Ukrajnában: elsöpörte a népharag a politikai elitet
- Két hét múlva megszűnik a Széna téri pályaudvar
- A nap képe: ilyen vörös eget már rég láttunk a Balatonnál
- Gigaleépítés az Unicreditnél, 10 ezer embert rúghatnak ki
- Trump most már nagyon gyorsan pontot tenne a Huawei-ügy végére
- Meglepően sok gabona termett, de a minőség még kérdéses
További cikkek
-
Ma jelentik be, hogy ki lesz az új brit miniszterelnök
Theresa Mayt Boris Johnson volt vagy Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter váltja tisztségében. Tovább
-
A politikusaink csak fogják a fejüket, mekkora agyelszívás folyik
Sokan tapasztalják a volt szocialista országokban, hogy a fiatal, jól képzett munkaerő vándorol elsősorban Nyugatra, és emiatt már megbízásokat kell visszautasítaniuk a cégeknek. Tovább
-
Elkeserítő: fillérekért dolgozik nagyon sokat a magyar
Ugyanannyi ledolgozott munkaórára több átlagos bér jutott tavaly, mint 2017-ben - összegezhetnénk a nemrégiben megjelent friss statisztikák tanulságait. A helyzet azonban egyáltalán nem annyira kedvező, mint amilyennek elsőre tűnik. Tovább
-
Földindulás Ukrajnában: elsöpörte a népharag a politikai elitet
Az ukránoknak annyira elegük lett a politikai elitből, hogy előbb egy humoristát választottak államelnöknek, majd elsöprő többséggel a pártjának szavaztak bizalmat a parlamenti választásokon. Tovább
-
Hogy áll most a hiány? Itt vannak a számok
Júniusban 213,6 milliárd forint volt az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás hiánya. Tovább
-
Tovább támadja a brazil elnök a saját űrügynökségét, mert az az igazat mondja az őserdők pusztításáról
Brutálisan felgyorsult az Amazonas-vidék erdőirtása, mióta Jair Bolsonaro vezeti Brazíliát. Tovább
-
2,5 éves mélypontra zuhant az üzleti bizalom az országban
Hetedik hónapja romlanak az üzleti várakozások a GKI szerint. Tovább
-
Megunta az EU a vitát – komoly gesztust tennének Amerikának
Az Európai Unió kész nullára csökkenteni az Egyesült Államokból importált autók vámját - közölte a német gazdasági és energetikai miniszter. Tovább
-
Lefoglalt tartályhajó: szankciók jönnek Irán ellen?
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány várhatóan szankciókat jelent be Irán ellen, miután az iráni Forradalmi Gárda a minap lefoglalt egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban. Tovább
-
Szembe megy a piaccal a Fitch – mit hozhat az idei év?
Az általános piaci várakozásokkal ellentétben a Fitch nemzetközi hitelminősítő csupán egy amerikai kamatcsökkentésre számít az év végéig. Tovább
-
Már biztos: újabb világbajnokságot rendez Budapest
Jön a második magyar rendezésű vizes vb. Tovább
-
Lemondott a koszovói miniszterelnök
Politikai trükknek nevezte Aleksandar Vucic szerb államfő Ramush Haradinaj koszovói kormányfő lemondását, amellyel Vucic szerint csak népszerűségét szeretné növelni a koszovói politikus. Tovább
-
Ománi vizeken foglalták el az irániak a brit tartályhajót
Penny Mordaunt brit védelmi miniszter szombati nyilatkozata szerint Omán területi vizein haladt a Stena Impero nevű brit tartályhajó, amikor az iráni Forradalmi Gárda lefoglalta. Tovább
-
Beperli a Nissant és a Mitsubishit a sikkasztással vádolt volt vezérigazgató
Beperli a Nissan és a Mitsubishi japán autógyártókat Hollandiában a sikkasztás gyanúja miatt tavaly leváltott volt közös elnök-vezérigazgatójuk, Carlos Ghosn. Tovább
-
Merkel a Hitler elleni sikertelen merénylet évfordulóján üzent
A német kancellár a gróf Stauffenberg és társai által Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet 75. évfordulójáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy Németországban a szélsőjobb elleni fellépést az ismert történelmi előzmények után minden eszközzel támogatni kell. Tovább
-
Mégsem lesz kamatcsökkentés?
Nincs szükség kamatcsökkentésre, nyilatkozta Eric Rosengren, a bostoni Federal Reserve elnöke: szerinte az amerikai jegybank türelmes maradhat egészen addig, amíg jó formában van a gazdaság. Az márpedig dübörög, az infláció közel a két százalékos jegybanki célhoz, minden a legnagyobb rendben. A befektetők elgondolkoztak, részvényeladásba kezdtek. Tovább
-
A nálunk szokásosnál is keményebb hőség sújtja Amerikát és Kanadát
Most Észak-Amerikát érte el egy hőhullám, ami úgy tűnik, még rosszabb, mint ami pár hete Nyugat-Európát sújtotta, illetve ami nálunk is évről évre jelentkezik. Míg mi viszonylag szárazabb szaharai levegőt kapunk, Amerikára forró, fullasztó párás hőség ereszkedik. Tovább
-
Irán lecsapott egy brit hajóra
Nem unatkozik a brit kormány mandátumának utolsó napjaiban. Tovább
-
Megkoronázták von der Leyent, kibékülne Brüsszellel az Orbán-kormány – a hét sztorija
Bár a néppárti politikus liberálisabb elveket vall a félreállított csúcsjelöltnél, Manfred Webernél, a magyar és a lengyel kormánypárt képviselői is rá szavaztak. Orbán Viktor békülne. Videókommentár. Tovább
-
Döntött a bíróság: Hollandia részben felelős a srebrenicai mészárlásért
Hollandia részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
