Orbán Viktor különös fordulata: miért jobb von der Leyen Webernél?
A német védelmi minisztert a magyar kormány támogatásával jelölte az Európai Tanács az Európai Bizottság élére, pedig von der Leyen számos szempontból liberálisabb politikus Manfred Webernél. Ráadásul Orbán Viktor a liberális Emmanuel Macronnal karöltve rúgta fel a csúcsjelölti rendszert. A Privátbankár.hu egyik diplomáciai forrása arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány von der Leyen minisztersége alatt kötött megaüzletet a német hadiiparral – tehát olyan nagyon rosszban nem lehetnek.
 |
| Ursula von der Leyen a néppárti frakció ülése előtt Strassbourgban tegnap – befigyel Manfred Weber. EPA/PATRICK SEEGER |
Hatalmas papírlapokat hozatott Emmanuel Macron francia elnök kedden, a maratoni EU-csúcs utolsó etapja előtt a francia delegáció szobájába az Európai Tanács épületében Brüsszelben.
Macron javasolta
Az egyikre egy olyan vázlatot skiccelt fel, amelyen a szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans neve szerepelt, a másikra egy olyat, amelyen a néppárti Ursula von der Leyené. Ezt követően bevitte a lapokat António Costa portugál és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel tartott találkozójára – emlékezett vissza a történtekre egy hivatalnok, aki jelen volt a teremben.
Sajtóhírek szerint Macron volt az is – nem pedig Angela Merkel –, aki a német védelmi minisztert javasolta az Európai Bizottság élére. Állítólag már a múlt héten bedobta a nevét, a jelöléséről szóló tervet pedig a német kancellár egyetértésével terjesztette elő.
De a V4-ek is kellettek
A francia delegáció termében történtek ugyanakkor azt is megerősítik, hogy kedden még Timmermans is az esélyesek között volt. A Politico szerint azonban akkor világossá vált, hogy a Visegrádi országok és Olaszország sikeresen blokkolták a szociáldemokrata jelöltet, és beálltak a német védelmi miniszter mögé.
A V4-ek támogatása volt az a pillanat, amikor von der Leyen jelöltsége valósággá vált
– írta a brüsszeli hírportál.
Így történhetett meg – tesszük hozzá –, hogy az ideológiai szempontból két külön bolygón élő „ősellenség”, Emmanuel Macron és Orbán Viktor hirtelen egy oldalon találta magát, ráadásul nem először. Másfél héttel korábban ugyanis Macron a magyar (és további kilenc) kormányfővel közösen golyózta ki a jelöltek sorából a néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert.
Csak Merkel tartózkodott
A meglepetésember von der Leyen jelölését végül az összes uniós állam- és kormányfő megszavazta, Angela Merkel kivételével. Persze a német kancellár sem önszántából tartózkodott, hanem azért, mert a koalíciós partner szociáldemokraták világossá tették: nem támogatják a kereszténydemokrata politikust.
Ez persze uniós szinten már nem számított, az amúgy is rogyadozó német kormánykoalíciót viszont végleg megroppanthatja.
De ki az az Ursula von der Leyen? Mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Brüsszeli gyökerek
1958-ban született Brüsszelben egy magasrangú német uniós diplomata, egyben Alsó-Szászország egykori miniszterelnöke, Ernst Albrecht gyermekeként. Diákként a brüsszeli European Schoolba is tanult, ami eleve jó pont lehetett az uniós vezetőknél. Azzal pedig, hogy a német és az angol mellett franciául is folyékonyan beszél, Macronnál vágódhatott be.
Serdülő éveit már Németországban töltötte. Eleinte közgazdaságtant tanult, később orvostanhallgató, majd nőgyógyász lett. 1986-ben férjhez ment egy dúsgazdag német arisztokrata-család leszármazottjához, Heiko von der Leyenhez, akitől hét gyermeke született.
Merkel hű fegyverhordozója
Ami a politikai pályafutását illeti, 1990-ben lépett be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU); 2003-ban Alsó-Szászország parlamentjének képviselője, majd a tartományi kormány szociális minisztere lett.
2004-ben beválasztották a CDU országos elnökségébe – amelynek máig tagja –, 2005-ben pedig az első Merkel-kormányba. A kancellár bizalmát azóta is élvezi. 2009-ig családügyi, 2009 és 2013 között munkaügyi és szociális miniszter volt, 2013 óta pedig a védelmi tárcát vezeti. A Spiegel szerint ő a Merkel-kabinet egyik legtapasztaltabb tárcavezetője, akinek komoly politikai súlya van.
Botrányos Bundeswehr
Tevékenységének megítélése ugyanakkor ellentmondásos, legalábbis ami a védelmi miniszterségét illeti. Martin Schulz volt alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt egykori elnöke egyenesen a kormány leggyengébb miniszterének nevezte, és furcsállotta, hogy ilyen teljesítménnyel az Európai Bizottság elnöke lehet.
Munkásságát ugyanakkor nem csak a politikai ellenfelek kritizálják.
A hadseregnek jó hír, hogy elmegy. Minisztersége igen kemény éveket jelentett a fegyveres erők számára
– mondta egy CDU-s parlamenti képviselő a Financial Timesnak. Minisztériuma általában negatív kontextusban került fel a német lapok címoldalára – kétes módon odaítélt tanácsadói szerződések, méregdrága hajófelújítás, a hadsereg (Bundeswehr) rossz állapota, krónikus emberhiány –, és állítólag a tábornokok sem rajongtak érte.
Erősségei közé sorolják ugyanakkor, hogy nagy tapasztalattal és kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, magabiztosan mozog Brüsszelben és a NATO-ban, valamint ápolta a közép- és kelet-európai kapcsolatait is.
Német-magyar fegyverbiznisz
De mit jelenthetne a megválasztása a magyar kormány számára?
Védelmi miniszterként nem járt hivatalos látogatáson Magyarországon, de aligha ápol rossz viszonyt az Orbán-kormánnyal, gondoljunk csak a magyar kormány és a német hadiipar között a közelmúltban kötött üzletre
– mondta a Privátbankár.hu-nak egy diplomáciai forrás.
Az Orbán-kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy negyvennégy Leopard 2 nehéz harckocsit és huszonnégy PzH 2000 önjáró löveget vásárol a müncheni Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttól. Ez az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb volumenű hazai szárazföldi haditechnikai beszerzése.
Liberálisabb Webernél
Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy von der Leyen és az Orbán-kormány viszonya felhőtlen lesz – már csak azért sem, mert a német politikusasszony a CDU kevésbé konzervatív szárnyához tartozik. Pártolja például az azonos neműek házasságát és az Európai Unió szorosabbra fűzését: szerinte a közös valuta nem elég, politikai unióra van szükség.
A célom az Európai Egyesült Államok – a mintát az olyan föderális államok jelentik, mint Svájc, Németország és az USA
– jelentette ki 2011-ben. A migrációs válság csúcspontján, 2015 szeptemberében pedig élesen kritizálta a magyar kormányt amiatt, mert az könnygázt és vízágyút vetett be a határt megrohamozó menedékkérők ellen.
Úgy tűnik tehát, hogy von der Leyen számos szempontból liberálisabb elveket vall az Orbán-kormány által kikosarazott Webernél – ezért is morbid kissé, hogy a magyar kabinet hatalmas győzelemként tálalja a jelölését.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Gulyás Gergely tegnap a Kormányinfón azt válaszolta: a magyar kormánynak az a fontos, hogy az új elnök hagyja meg a tagállamok döntési szabadságát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint von der Leyen mindenképpen jobb elnök lesz Jean-Claude Junckernél, és elnöksége idején csökkenhet a Magyarországra nehezedő brüsszeli nyomás.
Megölték a csúcsjelölti rendszert
Az persze még nem biztos, hogy valóban ő lesz az Európai Bizottság elnöke, ahhoz ugyanis az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Márpedig az EP-ben nagy a felzúdulás amiatt, hogy a Tanács félretolta a csúcsjelölti rendszert, amely a választás demokratikusabb voltát hivatott biztosítani, és mind Timmermanst, mind Webert ejtette. A Néppárt hoppon maradt csúcsjelöltje pártja strasbourgi ülésén csak annyit mondott:
Macron és Orbán megölte a csúcsjelölti rendszert.
Videókommentárunk a témában:
Címlapon
11,2 milliárdra büntették a Quaestor vezérét
A 2015 márciusában kipattant botrány - amelynek felgöngyölítése során kiderült, hogy a Quaestor 32 ezer egykori ügyfelének különösen jelentős, 77 milliárd forint kárt okozott - miatt indult bírósági ügyekben először született ítélet. A Fővárosi Törvényszék megállapította Tarsoly Csaba személyes felelősségét abban a perben, amelyet a Quaestor-csoport anyacége, a Quaestor Pénzügyi Zrt. ellen a társaság felszámolója, a Kvantál Kft. indított.
- Újabb bukott Willkommenskultur – politikai földrengés Svédországban
- Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?
- Lecsapnak azokra, aki csal a katával
- Jövő évtől az egész országban bedurrantják a Munkaerőpiaci reformprogramot
- Milyen gyakran érdemes új mobiltelefont venni?
- Mégis független Orbán Viktortól? Átengedte Várhelyit az EP
- Megint drágulás jön a kutakon: emelkedik a dízel ára szerdán
- A 30 év alatti lakásvásárlók kiszorultak Budapest belvárosából
- Megszületett az új BUX-rekord, nem adnak a világ legnagyobb olajtársaságából
További cikkek
-
Újabb bukott Willkommenskultur – politikai földrengés Svédországban
Az 1950-es évek óta először a Svédországból átáramló szervezett bűnözői csoportok miatt Dánia határőrizetet vezetett be. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
A következő két évben is robosztus növekedést vár Magyarországtól a Moody's
A hitelminősítő előrejelzése szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz. Tovább
-
Jövő évtől az egész országban bedurrantják a Munkaerőpiaci reformprogramot
Tavaly augusztusban indult, jelenleg 15 megyében fut, és 50 ezer embert segített munkához, mondta Varga Mihály. Tovább
-
Lecsapnak azokra, aki csal a katával
A munkaerő-kölcsönzőknél van a legnagyobb kupleráj, de a médiában dolgozók sem lehetnek nyugodtak. Parragh László, az MKIK elnöke avat be a részletekbe. Tovább
-
Mégis független Orbán Viktortól? Átengedte Várhelyit az EP
A magyar uniós biztosjelöltet ma végül jóváhagyta az EP szakbizottsága. Tovább
-
Megint drágulás jön a kutakon: emelkedik a dízel ára szerdán
A benziné változatlan marad. Tovább
-
Az Emmi szerint nem tárgyalt a kormány kórházbezárásokról
Szerintük ez álhír. Tovább
-
Ma délután dőlhet el Várhelyi sorsa az EP-ben
Máig kellett válaszolnia Várhelyi Olivérnek az Európai Parlament szakbizottságának újabb kérdéseire, amelyek a magyar kormányhoz fűződő viszonyát firtatják. Tovább
-
A nap képe: sorra gyilkolják a tüntetőket Bolíviában
Már legkevesebb 23-an vesztették életüket Bolíviában az elnök, Evo Morales lemondatása miatt kitört tüntetésekben. Tovább
-
228 milliárd forint az államháztartás hiánya
A harmadik negyedéves adat a GDP 1,9 százaléka. Tovább
-
Európai maffiaállam – Putyin embere magához ragadta a hatalmat
Még a fél évet sem élte meg Moldova első reform-párti kormánya. A szálakat Igor Dodon elnök mozgatja, akinek volt pártját havi 1 millió dollárral támogatja titokban a Kreml. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Sok vidéki kórházból elfogyott az orvos, a kormány most bezáratná az intézményeket
A Népszava birtokába jutott kormányzati munkaanyag jelentős átszervezéseket javasol az egészségügyben. Tovább
-
Az önkormányzatiság csorbul, de az építési engedélyezés nem változik
Az önkormányzatiság csorbul az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök kormányhivatalokhoz telepítésével, de az építkezőknek alig lesz érzékelhető a változás. Tovább
-
Orbán Viktor: "mi vagyunk Európa jövője"
Mármint nem egyedül mi, magyarok, hanem úgy egyáltalán Közép-Európa. A miniszterelnök Prágában beszélt, a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen. Tovább
-
Kissinger figyelmeztetése - katasztrofális háború törhet ki az USA és Kína között
Henry Kissinger szerint a két országnak mielőbb rendeznie kell nézeteltéréseit, különben olyan „katasztrofális háború” törhet ki, amely véresebb lenne, mint a két világháború. Tovább
-
Jóval nagyobb minimálbér-emelés jöhet 2020-ban az eddig vártnál
A nyolc-nyolc százalék helyett két számjegyű emelkedés várható a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is a Magyar Nemzet szerint. Tovább
-
Elhalasztja közös hadgyakorlatát az USA és Dél-Korea
Légi gyakorlatozást terveztek november végére. Ezt Észak-Korea provokációnak tartotta, ugyanakkor a halasztást az USA szerint nem a diktatúrának tett engedményként kell tekinteni. Tovább
-
36 milliárdért épül új kézicsarnokot Szegeden
A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata a 2022-es kézilabda EB-nek is majdnan helyet adó sportcsarnok támogatásáról. Tovább
-
A postákon váltották be a papírok közel kétharmadát
A nyugdíjasok rezsiutalványos akciója 30 milliárd forintba került Tovább
-
Járhatatlan lesz Budapest, ha összeér a 3-as metró és a Lánchíd felújítása
Jövőre nyugodtan bevezethetik a dugódíjat, mivel a belvárosban amúgy sem lehet majd autózni. 2020-ban ugyanis összeérhet a hármas metró déli és középső szakaszának rekonstrukciója, illetve várhatóan hozzálátnak a Lánchíd felújításának is. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
