Az Európai Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert álláspontja szerint nem biztosította a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot egy több homok- és kavicsbánya kitermelési jogára vonatkozó szerződés odaítélése során – közölte a brüsszeli testület szerdán. A hírről az MTI számolt be.
A bizottság tájékoztatása szerint a szerződést olyan eljárásban ítélték oda, amely nem biztosított megfelelő nyilvánosságot, és amelyet a bizottság megítélése szerint úgy alakítottak ki, hogy indokolatlan előnyt biztosítson egy meghatározott gazdasági szereplőnek. A testület úgy véli, ezzel Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített, a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseket. A közlemény emlékeztetett arra, hogy az új, határozatlan időre szóló szerződés egy olyan korábbi megállapodást váltott fel, amelyet szintén uniós jogsértés miatt kifogásolt a bizottság a 2025. júniusi kötelezettségszegési eljárási csomagban.
A testület szerint az érintett bányaterületek jelentős gazdasági értéke, a szerződés időbeli korlátozásának hiánya, valamint a homok- és kavicsbányák korlátozott száma miatt a piaci szereplők lehetőségei beszűkülnek arra, hogy belépjenek a magyar piacra vagy bővítsék tevékenységüket. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság kifogásaira és orvosolja azokat. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az uniós testület indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben, ami a kötelezettségszegési eljárás következő szakasza.
Az Európai Bizottság szerdán egy másik felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert álláspontja szerint az ország nem hajtotta végre az uniós bíróság kiegészítő bányajáradékról szóló ítéletét. A testület szerint a vitatott intézkedés továbbra is sérti a letelepedés szabadságát. A testület emlékeztetett, hogy az uniós bíróság idén januárban megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot az építőanyagok értékesítésére kivetett kiegészítő bányajáradék szabályozásával. A járadék a hatósági ár és a magasabb eladási ár közötti különbség 90 százalékát teszi ki olyan termékek esetében, mint a homok, a kavics és a cement. A bizottság szerint az intézkedés elsősorban a más uniós tagállamokból származó, Magyarországon működő vállalkozásokat érinti, mivel nem tudják költségeik növekedését áraik emelésével érvényesíteni. A testület úgy véli, hogy ez hátrányosan megkülönbözteti a külföldi piaci szereplőket, és akadályozza a letelepedés szabadságát. A bizottság közölte: Magyarország továbbra is fenntartja azt a korlátozást, amelyet az uniós bíróság már jogellenesnek minősített. Magyarországnak ebben az ügyben is két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság kifogásaira. Ha a válasz nem kielégítő, a testület ismét a bírósághoz fordulhat, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
