Szakemberek szerint most már nem ártana a különleges körülményeket kívánó új koronavírusvakcinák tárolásárára fókuszálniuk a járványtól tomboló országoknak. Még akkor is, ha a euronews.hu felmérése szerint a magyaroknak csak 17 százaléka oltaná be magát COVID ellen.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) utolsó közbeszerzési eljárását, ami oltóanyagok tárolására és kiszállítására vonatkozott, még nyáron, június 14-én hirdették meg. Akkor egyetlen egy ajánlatot kapott az NNK, ám túlárazottság miatt az eljárást eredménytelennek minősítették.
Az egyetlen ajánlattevő a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. volt, de a nettó 223.680.000 forintos ajánlatuk borsosnak bizonyult az NNK rendelkezésére álló 71.104.000 forintjához képest, így a szerződést nem sikerült megkötniük. Pedig a cég rendelkezett az egyik fontos kitétellel is. Nevezetesen az oltóanyagok egy időben tárolható, teljes mennyiségének raktározására alkalmas, 2-8 °C hőfokot folyamatosan biztosítani képes és legalább szabad 500 m3 méretű, műszeresen ellenőrzött hűtőraktárral, ami igen jól jöhet(ne) most, amikor kézzel fogható közelségbe került vakcinák tárolásának megoldása. Bár az igaz, hogy itt most jóval nagyobb hűtésre képes speciális fagyasztószekrényekre volna szükség.
Arról, hogy jelenleg folynak-e már az új vakcinák hűtését szolgáló előkészületek, megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, amire eddig nem kaptunk válaszokat, de frissítjük cikkünket, ha megérkeznek.
Tájékozódtunk az Orvostechnikai Szövetségnél is, akik lapunkat arról tájékoztatták, hogy nem tudnak olyan tagvállalatukról, aki speciális hűtőszekrények leszállítására kapott volna megbízást a kormánytól.
Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a lélegeztetőgépekhez hasonlóan ismét Kínához fordul ezügyben is majd a kormány. Ugyanis az oltóanyagokat szigorú előírások szerint, megadott hőmérsékleten kell majd tárolni és szállítani, amihez speciális fagyasztók is kellenek majd.
A Moderna vakcináját a tervek szerint egy tíz dózisú fiolába csomagolják majd, amit fagyasztóban vagy száraz jéggel feltöltött dobozokban lehet szállítani, hiszen -20 Celsius fokon kell tárolni. Egy átlagos fagyasztóban az olaszok oltóanyaga egy hónapig marad szavatos, míg speciális hűtőszekrényben fél évig. Szobahőmérsékletre kerülve azonban hat órán belül fel kell használni, különben elveszíti a hatékonyságát. A vakcinából 28 nap elteltével egy újabb dózist kell beadni, amit másik oltóanyag nem helyettesíthet.
A Pfizer-vakcinát a benne található, rendkívül sérülékeny mRNS miatt -75-80 Celsius fokon szükséges tárolni, ezért különleges hűtőberendezésekre lesz szükség, az átlagos fagyasztók nem elégségesek. A gyár öt dózisú fiolába csomagolja majd az oltóanyagot, amit mindössze 48 óráig lehet fagyasztóban tárolni. A gyártó az oltásokat speciálisan kialakított, GPS-szel ellátott hőérzékelőkkel és hőmérséklet-szabályozó rendszerrel felszerelt dobozokban, légi úton szállítja majd azokba a központokba, ahonnan aztán azok földi úton eljutnak az oltási helyekre. A vakcinát várhatóan fel kell hígítani sterilizált vízzel, ezt külön fogják szállítani. Amint a kettőt összekeverték, hat óra áll rendelkezésre szobahőmérsékleten, hogy beadják a pácienseknek. Amerikában nem is a háziorvosi rendelőkben adják majd be, hanem külön erre a célra kiépített oltóközpontokban. A két dózis beadása között 21 napnak kell eltelnie.
Az európai uniós engedélyeket nélkülöző orosz vakcina egyik nagy előnye viszont mindezekkel szemben az, hogy tárolása nem igényel rendkívüli hűtést, elegendő mínusz 12-18 fok között tartani.
A sokat kritizált orosz vakcina egy másik előnye, hogy a gyártását akár itthon is meg lehet oldani, hiszen Magyarország már tárgyal a Szputnyik V licencének megszerzéséről, így elhárulnának a logisztikai problémák is. Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti facebook-bejegyzésében arról beszélt, hogy ezen a héten érkezik az első 10 Szputynik V ampulla hazánkba, s ma már Budapesten is vannak. Folyamatosan -18 Celsius fokon hűtve, légi úton érkeztek hazánkba. De ebből is két oltás szükséges az immunitáshoz.
Az orosz vakcina mellett több másik, kísérleti stádiumban lévő szer sem igényel extrém alacsony hőmérsékletet, így a Johnson & Johnson, a Sanofi–GSK és az AstraZeneca kísérleti vakcinái sem (ez utóbbiból Magyarország 6,5 millió vakcinakapacitársra kötött szerződést 13 milliárd forint értékben). A CureVac német vállalat vakcináját három hónapig is lehet tárolni hagyományos hűtőszekrényben plusz 5 fokon, szobahőmérsékleten pedig egy teljes napot.
A WHO becslése szerint azonban a vakcinák több, mint a fele minden évben kárba vész a nem megfelelő szállítás vagy tárolás következtében, a koronavírus-járvány esetében ez viszont megengedhetetlen.
Ezért jó hír a Linde Gáz Magyarország speciális szállítóedény-fejlesztése, ami ennek az eddig ismeretlen nagyságú logisztikai kihívásnak is eleget tud majd tenni az extrém hideg hőmérsékletű vakcinák miatt.
A növekedés.hu arról számolt be ugyanis, hogy a többször felhasználható, dupla falú szállítóeszközben a tárolótér -70 Celsius fok alatti hőmérsékleten tartható, mégpedig a hagyományos tárolóknál hosszabb ideig és szárazjéggel. A vakcinák hőmérséklete folyamatosan monitorozható szenzorok segítségével és egy naplózási funkcióval a teljes szállítási és tárolási ciklus alatt ellenőrizhetőek a termikus körülmények. A Linde Gáz Magyarország egyébként eddig is tevékeny részt vállalt a COVID-járvány miatt megnövekedett egészségügyi gázok (elsősorban orvosi oxigén és szintetikus levegő) szállításával a kórházaknak. Megkeresésünkre, hogy kaptak-e a kormánytól megrendelést ezekre az extrém szállító- és tárolóeszközökre, még nem érkezett válasz, természetesen ezt is frissítjük, ha megérkeznek.
15 ezer ilyen szerződést kötöttek eddig. 
