Ez az oltóanyag már eddig is az egyik legígéretesebbnek számított a fejlesztés alatt álló vakcinák közül, legújabb teszteredményei pedig azt sugallják, hogy valóban hatékony ellenszernek bizonyulhat a Coviddal szemben.
Erőteljes immunválasz
A Financial Times két, a szóban forgó kutatást ismerő forrására hivatkozva azt írja, hogy
az oltóanyag erőteljes immunválaszt vált ki az idős emberekben: szervezetük antitesteket és T-sejteket (T-limfocitákat, amelyeknek elsődleges szerepük van a sejtes immunválasz működésében) kezd termelni.
Ezt az időseken elvégzett úgynevezett immunogenikus vértesztek segítségével állapították meg.
A mostani eredmények összhangban vannak a júliusban közölt kutatásokkal, amelyek azt jelezték, hogy a vakcina az egészséges 18-55 év közötti embereknél vált ki erőteljes immunreakciót. Ennek során antitestek és T-sejtek képződnek minimum 56 napig.
Bár az immunogenikus vértesztek még nem garantálják, hogy a vakcina végül hatásos és biztonságos lesz az idős betegek számára – ennek bebizonyításához az összes, a korosztályra vonatkozó tesztet el kell végezni és ki kell értékelni –, a kutatókat bizakodással töltik el a legújabb fejlemények az FT szerint.
Biztató jel, ha az adataik azt mutatják, hogy a vakcina immunitást generál az 55 év felettiek körében – ahogy azt a laborban kimutatták – , és ezen belül jó válaszokat vált ki a még idősebb embereknél
– mondta Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem virológus professzora. Ugyanakkor ő is figyelmeztetett: csupán a klinikai vizsgálatok harmadik fázisa után derül majd ki, hogy valóban védelmet nyújt-e a vírussal szemben.
A részletes eredményeket hamarosan egy szakfolyóiratban fogják publikálni. Az Oxfordi Egyetem nem kívánta kommentálni a brit lap értesülését.
Mikorra engedélyezhetik?
Optimista becslések szerint
a vakcinát akár már januárban megkaphatják egyes veszélyeztetett csoportok, például brit egészségügyi dolgozók.
Egy, az FT által idézett tisztviselő ugyanakkor óvatosságra intett, mondván, hogy sok még a bizonytalansági tényező (harmadik fázis eredményei, engedélyezés).
Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója múlt héten úgy nyilatkozott, hogy
bár a vakcina-kutatások jó haladnak, szerinte jövő tavaszig nem lehet az oltóanyagokat széles körben bevetni.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kutatásának amerikai része egyébként csak múlt pénteken folytatódott, miután szeptember elején fel kellett függeszteni azt az egyik tesztalanynál észlelt neurológiai tünetek miatt.
A világon persze számos országban zajlanak hasonló kutatások. Az Egyesült Államokban például hat vakcinát tesztelnek, az amerikai Pfizer pedig október közepén már be is jelentette, hogy novemberben kéri oltóanyaga engedélyezését.
Van, ahol már engedélyeztek vakcinát
Egy kínai gyógyszerkutató cég, a Sinovac
múlt héten már el is kezdhette árulni az oltóanyagát néhány kiválasztott kínai városban egy sürgősségi program részeként, amelyben több százezer ember vesz részt.
Oroszország pedig már szeptember elején elérhetővé tette polgárai számára saját fejlesztésű oltóanyagát, a Sputnik V-t. Ezt a vakcinát Nyugaton kétkedve fogadták, orosz sajtóhírek szerint ugyanakkor már több mint húsz ország rendelt belőle.
Orbán Viktor miniszterelnök mindezzel kapcsolatban a hétvégén azt közölte, hogy
Magyarország az összes európai beszerzési programban részt vesz, ugyanakkor tájékozódik az orosz és a kínai vakcinák előállításának és beszerzésének körülményeiről is.
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, Magyarországon 1472-re emelkedett a koronavírussal összefüggésben elhunytak száma. Az elmúlt egy napban 47-en vesztették életüket, többségében idős, krónikus betegek; a legfiatalabb 49, a legidősebb 97 éves.
Európában a legtöbben, csaknem 45 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg; Olaszországban több mint 37 ezer, Spanyolországban csaknem 35 ezer, Franciaországban 34,5 ezer, a különutas Svédországban 5933 áldozatot regisztráltak.
A világon a legtöbb áldozatot (225 ezret) az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan 43 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük 1,15 millióan vesztették életüket, 29 millióan meggyógyultak.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
