A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének közgazdászai 6,3 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek szeptemberről az augusztusban mért 6 százalék után. Véleményük szerint a szeptemberi inflációs adatsor "rálátást enged" majd arra, hogy a legutóbbi globális nyersanyag-áremelkedések milyen mértékben szűrődtek át a magyarországi fogyasztói árakba.
Elhúzódó hatások Magyarországon
A GS elemzőinek fejtegetése szerint e külső sokkok átszűrődési mértéke a forrástól függően különböző. A magasabb olajárak a cég kutatási eredményei alapján gyorsabban megjelennek a fogyasztói árszintben, az élelmiszerek drágulásának hatása ugyanakkor kevésbé erőteljes, viszont tartósabb.
| Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általuk is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a monetáris tanács nyilatkozó két külsős tagja. Részletek >>> |
A Goldman Sachs londoni szakértői szerint a gazdaságban meglévő kapacitásfelesleg korlátozhatta a külső inflációs nyomás érvényesülését. Ám ez a tényező sokkal erőteljesebb dezinflációs hatást gyakorolt a térség gazdaságai közül például Csehországban, mint Magyarországon, mivel a magyar gazdaság válság okozta, tartós kibocsátási kapacitásveszteségei miatt az ársokkok és a korábbi adóemelések átszűrődése nagyobb arányú és hosszabb ideig hat.
A tartós kibocsátási kapacitásveszteség azt jelenti, hogy az adott gazdaságban alacsonyabb a potenciális kibocsátás, és így kisebb az esetleges negatív kibocsátási rés.
A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása - vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől - azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.
Ezért fontos az erősebb forint
Mindezek alapján a Goldman Sachs londoni elemzői azt jósolják, hogy szeptemberben tetőzhetett az éves összevetésű infláció Magyarországon. A ház szerint a forint legutóbbi erősödése korlátozni fogja a külső ársokkok hatását, és a belépő éves bázishatások miatt - tekintettel az idei év eleji adóemelésekre - 2013 elejétől már az infláció markánsabb lassulására lehet számítani.
Hiába a magas infláció, további tér nyílik a kamatcsökkentésre
A GS elemzőinek előrejelzése szerint a magyarországi inflációs ütem 2013 végéig így is a jegybank 3 százalékos célja felett marad. A monetáris politika szempontjából azonban ennek most "másodlagos a jelentősége", és az erősebb forint, valamint az alacsonyabb kötvényhozamok és CDS-árazások növelik a további jegybanki kamatcsökkentések valószínűségét az idei negyedik negyedévben, sőt "azon túl is".
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői 6,5 százalékos tizenkét havi magyarországi inflációt várnak szeptemberről.
A ház londoni közgazdászai elismerik, hogy ez az előrejelzés 0,2 százalékponttal meghaladja a citybeli konszenzust, ám azzal érvelnek, hogy az általuk várt meredek gyorsulást elsősorban a tovább dráguló élelmiszerek okozták, a fogyasztói szintű élelmiszerár-infláció valószínű meglódulásában pedig negatív bázishatások és az emelkedő nagybani mezőgazdasági terményárak egyaránt szerepet játszhattak.Ű
Tovább enyhíthet a jegybank
A JP Morgan elemzői azt jósolták ugyanakkor, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa várhatóan az élelmiszer- és energiaárakat, valamint az adóváltozásokat nem tartalmazó alapszintű inflációra összpontosít, tekintettel arra, hogy az inflációs cél túllépését jelentős részben költségoldali sokkok okozzák.
A cég londoni szakértői is úgy vélik, hogy bár az inflációs kilátások nem kedveznek a további monetáris könnyítésnek, az MNB folytathatja a fokozatos enyhítést, ha a forinteszközöket terhelő kockázati felárak tovább csökkennek.
A JP Morgan jelenlegi előrejelzése az, hogy a magyar jegybank a következő negyed százalékpontos kamatcsökkentést 2013 első negyedévében hajtja végre. A cég elemzői arra számítanak, hogy az MNB-alapkamat a jelenlegi 6,50 százalékról 2013 végéig 5,50 százalékra csökken.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokra szakosodott elemzői 6,2 százalékos tizenkét havi magyarországi inflációt jósoltak szeptemberre, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulását megjelölve a gyorsulás fő hajtóerői között.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy véleményük szerint az MNB monetáris testületének enyhítésre hajló tagjai továbbra is igyekeznek majd kisebbíteni a másodlagos inflációs hatások kockázatának jelentőségét, tekintettel a gyenge hazai keresletre.
A cég londoni elemzői ennek alapján már októberre újabb 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést jósolnak, és az idei év végére 6,00 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot várnak.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
