Továbbra sem ad jó híreket az iparról a Központi Statisztikai Hivatal: 2016 szeptemberében az ipari termelés volumene 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3,0 százalékkal csökkent.

Az ipari export volumene 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a 38 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 1,9 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 15 százalékát kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 2,9 százalékkal csökkentek. Az ipar belföldi értékesítése 5,0 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Így teljesítettek az egyes ágaztatok

• Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 3,8, a csekély súlyú bányászaté 3,1%-kal csökkent 2015 szeptemberéhez viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,7%-kal mérséklődött.
• A feldolgozóipar tizenhárom alága közül ötben emelkedett (0,2 és 4,4% között), míg a többi alágban 0,6 és 27% közötti mértékben csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest.
• A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 32%-át kitevő járműgyártás kibocsátása 0,6%-kal elmaradt az egy évvel ezelőtti kiemelkedően magas bázisszinttől A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97%-át adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 4,1%-kal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása ugyanakkor 2,7%-kal nőtt.
• A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 12%-kal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6%-kal mérséklődött. Az iparág legnagyobb alágazata, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 5,7%-kal csökkent.
• A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés 12%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása gyakorlatilag stagnált (0,2%). Az alág tíz alágazatából hétben 2,3 és 45% közötti volumenbővülés, háromban 10,0 és 30% közötti visszaesés volt. A legjelentősebb (az alág termelésének 24%-át adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,0%-kal nőtt, a legnagyobb mértékben, 45%-kal pedig az alág kibocsátásából legkisebb súlyú dohánytermék gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
• Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 4,4%-kal a kisebb súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység nőtt. Mindkét értékesítési irányban bővülés volt.
• Folytatódott a növekedés a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában: az alág kibocsátása 3,3%-kal emelkedett.
• Az előző havi növekedéssel szemben a kisebb súlyt képviselő gyógyszergyártás 13,4%-kal alacsonyabb lett, elsősorban a külpiaci kereslet csökkenése miatt.
• A közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása számottevően, 25%-kal visszaesett, ebben a magas bázis hatása is szerepet játszott.
• Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése következtében.
• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,1%-kal mérséklődött 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 1,6% csökkentek, míg az új exportrendelések 0,1%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány 8,6%-kal meghaladta a 2015. szeptemberit.

Az év eddig nem rossz

Az ipari termelés 1,5%-kal emelkedett januártól szeptemberig nézve. Az összes értékesítés 66%-át adó külpiaci eladások volumene 1,4%-kal nőtt, a 34%-át képviselő hazai értékesítésé 1,6%-kal csökkent. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,0%-os mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,8%-os létszámnövekedés mellett következett be. Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (3,5%), Közép-Magyarországon (3,2%), valamint Észak-Alföldön (1,8%) csökkent. A többi négy régióban 1,6 és 15,9% közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.