Gyengék lettek az augusztusi külkereskedelmi adatok, főleg az export esett vissza: 4,1 százalékkal, míg az import 0,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Azért, mert a külkereskedelem motorjának számító autógyártás is lassult, akárcsak a német ipari termelés.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe emelkedéssel nyitott a szerdai záráshoz képest, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi kamatdöntő üléséről készült jegyzőkönyvből kiderült, egyelőre nem kell számítani kamatemelésre. Elemzők szerint érdemes figyelni az OTP és a Richter árfolyamát.
A bankközi devizapiacon erősödött a forint is: az euró jegyzése 307 alá került, és az éjszakát itt is töltötte az árfolyam köszönhetően szintén az este nyilvánosságra hozott Fed jegyzőkönyvnek.
Ma közlik a német külkereskedelmi mérleg augusztusi számait, és kamatdöntő ülést tart a nagy-britanniai Bank of England is. Az elemzői várakozások szerint a német külkereskedelmi mérleg csökkenhet, a Bank of England pedig változatlanul 0,5 százalékon hagyhatja alapkamatát.
Hét pénzintézet megy ma bíróságra másodfokon devizahiteles ügyben: az Erste, az FHB Jelzálog- és Kereskedelmi Bank, a Cetelem, a Pannon Takarék, a CIB Ingatlanlízin és a Budapest Autófinanszírozási Zrt. perében hirdethetnek jogerős ítéletet. Feltehetően a Cetelemé lesz a legérdekesebb ügy, mert a pénzintézet az első fokú ítélet szerint bizonyos időszakokban megfelelt a törvényi feltételeknek. Az első fokú bíróság a Magyar Cetelem Bankot kivéve valamennyi pénzügyi intézmény keresetét elutasította a szeptemberi tárgyalásokon.
A Magyar Nemzet közben úgy értesült, hogy október 14-én egész napos ülésen tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy összhangban van-e az alaptörvénnyel és a nemzetközi rendelkezésekkel a július elején elfogadott első adósmentő törvény. A testület három bankper ügyében hoz döntést: az OTP Bank, az OTP Ingatlanlízing és az Eger és Környéke Takarékszövetkezet perében fordult a testülethez a Fővárosi Törvényszék, ezeket az ügyeket egyesítette az AB.
Az amerikai elnök „különös aggodalomra okot adó országnak” minősítette Nigériát a keresztényeket fenyegető erőszak miatt. 
