Egy adócsaló lett Amerika elnöke – vajon a szavazói fizetnek majd a közös kasszába?

Donald Trump a Kansas állambeli Wichitában tartott jelölőgyűlésen 2016. március 5-én. (MTI/AP/Charles Rex Arbogast)

A világ legnagyobb döbbenetére végül mégis Donald Trump lett az Egyesült Államok új elnöke, a szép lassan szivárgó nemzetközi gratuláció és az ingadozó tőzsdemutatók között azonban érdemes egy pillantást vetni arra, hogy pontosan mi is vár majd az amerikai gazdaságra, azon belül is az adórendszerre. Az új elnök előélete azonban nem patyolat tiszta, vállalkozóként korábban bizony súlyos milliókat „felejtett el” befizetni az államnak, ezt közölte az ado.hu a Privátbankár.hu-val.

Mexikó, Obamacare a kukában

Trump uralmának legnagyobb vesztese első pillantásra Mexikó lehet: amellett, hogy hatalmas fallal szigetelné el a(z általa „erőszaktevőnek” titulált) mexikóiakat az Egyesült Államoktól, egyszersmind kilátásba helyezte, hogy széttépi a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), valamint különadókkal sújtaná az államokból hazautaló bevándorlók pénzét, illetve a Mexikóból és Kínából érkező termékekre is plusz sarcot vetne ki.

Ezzel, elmondása szerint, visszakényszerítené a gazdasági tevékenységet az Államokba, ami idővel a dollár erősödéséhez és munkahelyteremtéshez vezetne. Mindemellett elnöksége első döntéseként az Obamacare néven ismertté vált, a szegények egészségügyi ellátását célzó program gyökeres és azonnali felfüggesztését kiáltotta ki.

A családok fellélegeznek, a vállalatok szívják a fogukat

Jelentősen átszabná az adózás jelenlegi rendszerét, Donald Trump egy háromkulcsos struktúrát képzelt el: 75 ezer dollárig 12 százalék, 75-225 ezer dollár között 25 százalék, míg efelett 33 százalékos személyi jövedelemadóval terhelné a kereseteket – ez valamivel alacsonyabb a jelenlegi legmagasabb, 39,9 százalékos kategóriához képest. A gyereknevelés költségeit le lehet majd vonni az adóalapból, valamint eltörölné az örökösödési adót.

Donald Trump bejelenti, hogy beszáll a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltségéért folytatott küzdelembe 2015. június 16-án New Yorkban. (MTI/EPA/Justin Lane)

A vállalatoknak azonban jön hideg is, meleg is: ezek adóját a jelenlegi 35 százalékról 15-re csökkentené, a fedezeti alapok, vagyis a hedge fund vezetőknek és menedzsereknek viszont magasabb adót vezetne be, valamint 35 százalékos adóval sújtaná az áruforgalmat minden termék és azok határátlépése után – a cél itt is az, hogy az Egyesült Államokon belül erősítse a kereskedelmet. Mindezzel csupán az a probléma, hogy a „Reagan óta nem látott” adócsökkenés épp azt a problémát hozná el, amit Reagan után végül Bush teljesített be: egy újabb válságot. A csökkentések nyomán ugyanis borzalmasan meglódulhat az amerikai államadósság, írja az ado.hu.

Mennyit adunk egy csaló szavára?

Ez az egész mese azonban meglehetősen hiteltelenné válik, tekintettel arra, hogy Donald Trump folyamatosan visszautasította, hogy nyilvánosságra hozza az adóbevallásait – noha ez Richard Nixon 1972-es elnökjelöltsége óta mondhatni íratlan szabály, és valamennyi elnökjelölt meg is tette. A New York Times korábban nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amely szerint Trump 1995-ben három Atlantic City-beli kaszinó bedöntése, valamint egy hotel és egy légitársaság megbukása miatt összesen 916 millió dollár (jelenlegi árfolyamon több mint 250 milliárd forint) veszteséget könyvelt el.

Ez az akció nagyjából egész Atlantic Cityt a csőd szélére juttatta, Trump pedig, épp erre hivatkozva 18 éven keresztül nem fizetett szövetségi jövedelemadót – évente mintegy 50 millió dollárt. Trump a kampánya során folyamatosan hangoztatta, hogy kívülről ismeri az amerikai adózás kiskapuit, és ki is használta azokat, így „ő a legalkalmasabb ember, hogy megreformálja az adórendszert”. Más kérdés, hogy mennyire merjük rábízni a gazdaságot arra, aki, Hillary Clinton egyik érve szerint „mintegy egymilliárd dollárt veszített egy év alatt”.