|
| 2011-ben Matolcsy György vezette be a szabályt. MTI Fotó: Kovács Tamás |
A kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató költségvetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Kőbe vésett szabályok az adósság elleni harcban
A kormány az adósság elleni harcot az Alkotmányba és egy sarkalatos törvénybe is beleírta. „Amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza" - fogalmaz az Alaptörvény. A stabilitási törvény pedig rögzíti azt a képletet, mely alapján az adósságrátának csökkenni kellene. Ezek szerint a forintban mért államadósság az infláció és a gazdasági növekedés felének különbségével nőhetne.
A stabilitási törvényben szereplő adósságszabállyal kapcsolatos egyik legfőbb kritika, hogy egyes esetekben prociklikus gazdaságpolitikára kényszeríti a kormányt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények akkor is költekezhet, ha szárnyal a gazdaság, és éppen akkor kell szigorú költségvetési politikát folytatnia, ha elmarad az ország gazdasági teljesítménye a potenciális szinttől. Közgazdászok emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabályozás több része meglehetősen ködös, egyes területekről pedig szó sem esik. Például nem egyértelmű, hogy a képlet érvényben marad-e akkor is, ha GDP-arányosan 50 alá csökken az államadósság, illetve mi a teendő, ha utólag nem sikerül megfelelni a törvényi előírásnak.
Eltörlés helyett még két szabály jött
Már 2013-ban is úgy tűnt, hogy elengedik, vagy legalább újraírják a sokat kritizált szabályt - ehelyett azonban két újabb regulával bővítették a költségvetési szabályozást úgy, hogy a meglévőek (az Alaptörvényben lévő szabály és a stabilitási törvényben lévő képlet) is hatályban maradtak.
Az újabb szabályok szerint egyrészt a kormányzati szektor hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, másrészt a strukturális egyenleg nem haladhatja meg a – konvergencia programban meghatározott – középtávú költségvetési célértéket. Ez a szám jelenleg a GDP 1,7 százaléka.
Most kellene először alkalmazni - rögtön 700 milliárd megszorítást hozna
A kormány már eddig is többször puhította a szabályt és annak életbe lépését szinte születése pillanatában 2011-ről kitolta, egészen 2015-ig - vagyis azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni.
A tervezetről a Költségvetési Tanács korábban azt írta: noha alapvető ellenvetése nincs, az nem felel meg az adósságképlet előírásának.
Az adósságképlet szerint ugyanis - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna - írta a KT.
A kormány most végre megváltoztatja azt a "kőbe vésett" szabályt, amivel kapcsolatban a szakemberek már évek óta jelzik fenntartásaikat - még azelőtt, hogy akár egyszer is érdemben használta volna azt.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
