A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
A tízezer forintos Erzsébet- és sonkautalványok országában sok embert nem érhet meglepetésként, hogy a magyar kormánypárt ismét pénzt oszt szavazótábora tartópilléreinek az önkormányzati választás előtt. A múlt héten bejelentették, hogy a nyugdíjasok és a közmunkások is kapnak valamit a kormánytól, hogy könnyebben szavazzanak a Fideszre. Ez a manőver újra megmutatja, hogy nincs sok különbség párt és kormány között, hiszen a politikai szervezet leplezetlenül a saját céljaira fordítja az államapparátust és -kasszát. De vajon jól választották ki az eszközt, hogy megcélozzák a számukra fontos csoportokat?
A nyugdíjasok 9 ezer forintos, cserélgethető rezsiutalványt, a közmunkások pedig 13. havi bért kapnak, közvetlenül az októberi önkormányzati választások előtt. A közfoglalkoztatásban részt vevők jutalmát legkésőbb szeptember 20-ig kell kiutalni a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint, a rezsiutalványt szintén szeptemberben kell kézbesíteni. A kormány ugyan egy ideje már hangolja a közvéleményt a gazdasági lassulásra, a hivatalos indoklás mégis az, hogy a nagy gazdasági fejlődés lehetővé teszi a pénz osztását.
Igaz, költségvetési léptékben nem őrületesen nagy pénzekről van szó. A nyugdíjasok 9 ezres csekkje – aminek mértéke nem függ a nyugdíj összegétől vagy bármiféle rászorultsági kritériumtól – az összes nyugdíjszerű ellátásban szereplő 2,6 millió fővel számolva 23 milliárd forintba fog kerülni, feltéve, hogy mindenki beváltja az utalványt. Ez az erre az évre tervezett nyugdíjfizetés (3451 milliárd forint) 0,67 százaléka, az összes költségvetési kiadásnak vagy a GDP-nek pedig ennél is kisebb része. A magyar kormány most már kézilabdacsarnokra is ennek a többszörösét költi.
A közmunkások száma jelentősen visszaesett a 2016 nyári csúcspont óta, de a Belügyminisztérium adatai szerint áprilisban most is 104 ezer fő volt a létszám. Ez alapján az egyenként 54,2 ezer forintos pluszbér 5,6 milliárd forintba kerülhet.
Az összesen 30 milliárd körüli kifizetésről kialakult némi üzengetés. A Közmunkás Szakszervezet vezetője szerint a Fidesz szavazatokat vásárol, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata szerint pedig megalázó a rezsiutalvány. Persze ahol kritizálják a kormányt, rögtön ott terem egy költségvetési forrásokból működő mikroszervezet, ebben az esetben a Nyugdíjasok Szociális Fóruma, hogy megvédje a központilag éppen kidomborított intézkedést.
A lépés mindenesetre ártani biztosan nem fog, a pénzt itthon fogják elkölteni olyan emberek, akik jellemzően rászorulnak erre, és ez a gazdaságot csak élénkíti. Legfeljebb a célzás teljes hiányát lehet ismét számon kérni a kormányon, hiszen a rezsiutalványt az összes nyugdíjas ugyanakkora összegben kapja meg (pedig a nyugdíjak értéke igen széles sávon belül szóródik a 135 ezer forintos átlagnyugdíj körül), a közmunkaprogram pedig eleve arról híres, hogy – különösen ennyi pénzből – nagyon rosszul targetálták.
Érdemes részletesebben megnézni, mi az összefüggés a Fidesz választási eredménye és a közmunkások, illetve a nyugdíjasok aránya között a magyar településeken. Az alábbi ábra ezt mutatja, tehát hogy a háromezer magyar faluban és városban hogyan szerepelt a Fidesz 2019-ben az összes választópolgár arányában, illetve mekkora a nyugdíjasok és közmunkások aránya a választópolgárokon belül együttesen és külön-külön.
Érdemes a településnagyság-kategóriákat ki-be kapcsolni, és megnézni, hogy a nagyjából hasonló méretű településeken mi az összefüggés (a kategóriák nevében az első szám mindenhol csak a kategória jelölésére szolgál).
Elsőre úgy tűnik, nincs túl szoros korreláció az államtól szorosan függők aránya és a Fidesz-tábor mérete között. De ha szétbontjuk a két változót, akkor azt látjuk, hogy minél több közmunkás él az adott településen, annál valószínűbb, hogy a Fidesz nagyobb arányban nyer. Ez így van a kisebb falvakban, a nagyközségekben és a városokban is – érdekes módon a megyei jogú városokban már nem -, és az összefüggés viszonylag erős.
Viszont az is igaz, hogy minél nagyobb a nyugdíjasok aránya egy településen, annál kisebb arányban nyert a Fidesz. Ez azért is érdekes, mert ellentmond a nyugdíjasokkal kapcsolatos sztereotípiáknak. A nyugdíjasokat egyébként lelkes szavazónak tartják – és tényleg, azokon a településeken, ahol aránylag több nyugdíjas él, ott átlagosan a részvétel is nagyobb. Arra természetesen adható teljesen racionális, gazdasági alapú magyarázat, hogy szavazóblokként miért nem annyira lelkesek a nyugdíjasok a Fidesz iránt, mint mondjuk a jobban kereső fiatalabbak. A nyugdíjak ugyanis az utóbbi években a reálbérektől vagy akár a GDP-től messze lemaradó módon nőttek csak.
És hogyan hat mindez az önkormányzati választásokra?
Az előző önkormányzati választásokat egy igen demoralizált kampány után és alacsony részvétel mellett tartották, végeredményben a Fidesz átütő győzelmével ért véget. A kormánypárt Szeged és Salgótarján, illetve hat budapesti kerület kivételével minden nagyobb települést besöpört. A győzelem mértéke viszont, mint a fenti ábra mutatja, nem múlt jelentős mértékben az államtól függő csoportok, azaz a közmunkások és a nyugdíjasok arányán.
Csakhogy azóta a Fidesz szavazótábora is jelentősen átalakult. Ennek fényében érdekes lesz megfigyelni, hogy az országosan jelentősen visszavágott, de itt-ott még mindig a legfontosabb foglalkoztatónak számító közmunkaprogram hogyan fogja befolyásolni az önkormányzati választásokat.
(G7)
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
