Tavaly áprilisban az államháztartás központi alrendszerének többlete 75,9 milliárd forint volt, 2011 első négy hónapja után a hiány 666,2 milliárd forintot tett ki. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője a kedvező adatokhoz hozzátette, hogy az első negyedév végén még elég riasztónak tűntek a költségvetési számok. Kifejtette, hogy áprilisi, jelentős korrekció összefügghet azzal, hogy milyen a lefutása a költségvetésnek, így az áprilisi adatokból a márciusihoz hasonlóan még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Az azonban világosan látszik, hogy a költségvetési egyensúly tartása miatt mindenképpen szükség van a kormány által meghirdetett pótlólagos intézkedésekre. A szakértő szerint a korábban elhatározott intézkedések végig vitelével a kormány három százalék alatt tudja az idei államháztartási hiányt. Értékelése szerint a kiadási oldalon a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem látszik komolyabb, a tervektől való eltérés, nem költ túl a kormányzat, míg a bevételi oldalon március végén volt egy nagy lemaradás az adóbevételekben. Most ez némileg korrigálódni látszik, de mivel nem éri el a tervezettet, szükség van plusz intézkedésekre - jelezte az elemző.

Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese is azt hangoztatta, hogy a most közölt adatok kedvezőek, amelyekre szükség volt az első három hónapban regisztrált igen tetemes hiány után. A kormány az idei költségvetés tervezésekor a tavalyinál közel 890 milliárd forinttal nagyobb adóbevétellel számolt, ebből egy-egy hónapra 70-80 milliárd többlet esik - magyarázta az elemző. Hozzátette azt is, hogy tavaly áprilisban az szja bevételek 40 milliárd forinttal elmaradtak az előző évek átlagától, így ha idén csak az átlagos szja-bevétel folyt be, az akkor is jelentős többletet jelent.

Az NGM közlése szerint az áprilisi kedvező adat hátterében az áll, hogy a központi költségvetésbe közel 204 milliárd forinttal több bevétel folyt be, mint az előző év azonos hónapjában. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a személyi jövedelemadó bevételek haladták meg a tavalyi összeget.

Kollégájához hasonlóan a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatóhelyettese is azt hangsúlyozta, hogy komolyabb elemzésre csak a részletes államháztartási adatok megismerése után lehet vállalkozni.