A dokumentumban felidézték: Magyarország beépített naperőművi kapacitása meghaladta a 8 gigawattot (GW) tavaly, a napenergia már a hazai villamosenergia-termelés több mint negyedét adja.
Az ország továbbra is importra szorul, de a napenergia gyors térnyerése miatt egyre gyakoribb jelenség, hogy a déli csúcson a túltermelés miatt villamos energiát exportálunk a szomszédos piacokra, az esti órákban viszont a napenergia kiesésével az importigény tér vissza.
Ugyanazon a napon tehát az ország előbb értékesít, majd vásárol; ez az ingadozás az energiakereskedelem alapvető kihívásává vált – ismertette a GKI.
Magyarországon 2025-ben rekord gyakorisággal fordult elő, hogy az áram nagykereskedelmi ára nulla vagy negatív tartományba süllyedt, elsősorban a naperőművek termelési csúcsai miatt.
A negatív ár azt jelenti, hogy a rendszerbe több energia kerül, mint amennyit fel lehet használni, és a termelőknek ilyenkor fizetniük kell azért, hogy valaki átvegye az energiát. A fogyasztók ebből közvetlenül nem profitálnak, viszont tárolókapacitás hiányában az energia elveszik.
A negatív ár nem a bőség jele, hanem a rugalmasság hiányának tünete
- hívták fel a figyelmet.
Az ország belföldi villamosenergia-felhasználása 2014 és 2025 között közel 20 százalékkal emelkedett, és a következő években több új nagyfogyasztó belépése tovább növeli az igényt. A villamos energia egyre inkább a gazdasági növekedés egyik alapinfrastruktúrájává válik.
Az energiatárolás fejlesztése, az akkumulátoros kapacitások bővítése, a rugalmasság ösztönzése, valamint a hálózati infrastruktúra korszerűsítése egyaránt elengedhetetlen az ellátásbiztonság fenntartásához – írta elemzésében a GKI.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
